Máltai életérzés: őskövületek árnyékában – fügekaktusz likőrrel

Afrikai klímája mellett történelmi emlékhelyei teszik nagyon vonzóvá Máltát, a szigetország látnivalóihoz az őskortól egészen az angol megszállásig mindenki hozzátett. Az Európai Unió legkisebb tagállamának területe akkora sincs, mint fél Budapest, 400 ezres lakosságával a világ egyik legapróbb országa. A magyar turisták számára igazi paradicsom: akár februárban is meg lehet mártózni a tengerben.

Kő kövön megmarad

„Szikla és kő mindenütt, rajta homok” – így írták le a szigetet a kortársak, amikor V. Károly spanyol király a Johannita rendnek ajándékozta Máltát. Ma is rengeteg a mészkőszikla és olyan köves a termőtalaj, hogy csodálattal adózik a látogató, hogy egyáltalán bármi is megterem a kavicsos földeken. A pálmafák és a kaktuszok láthatóan jól érzik magukat, a két méteresre is megnövő fügekaktusz terméséből még likőrt is készítenek a máltaiak. Bár fekvése alapján észak-afrikai ország is lehetne Málta, de cseppet sem az. Az európai keresztény kultúra fellegvára volt egy évezreden keresztül, lakói szinte kivétel nélkül katolikusok, az épületek, a hangulat inkább olaszos vagy spanyolos.

A kőkor építményei a legizgalmasabb látnivalók

A kőkor építményei a legizgalmasabb látnivalók

A gyerekek és a történészek paradicsoma

Klímája miatt a fürdőzők és pihenni vágyók számára korlátlan lehetőséget nyújt a szigetország: számtalan strand, kikötő, csónak és vitorlás áll rendelkezésre. Üzletág épült a búvárkodásra is. Csodálatos merülőhelyek, felkészült búváriskolák fogadják a tenger szerelmeseit. A gyerekkel érkezők azonnal érezni fogják, hogy Málta gyerekbarát hely. Sok a gyerek, Valetta (a főváros) közelében van olyan partszakasz, ahol a tengerparton kilométernyi összefüggő játszótér várja a kicsiket.
Az afrikai éghajlat mellett a rengeteg történelmi emlék teszi még nagyon vonzóvá Máltát. Az őskortól egészen az angol megszállásig mindenki hozzátett a látnivalókhoz. A legnagyobb nevezetességek talán a kőkori építmények, amelyek közül a legtöbb látogatható, néhányban azonban most is komoly régészeti munkák folynak. Képzeljünk el hatalmas épületeket, a Flinstone család stílusában. Az akár 50 tonnás kőlapokból készült szentélyek lélegzetelállító épségben maradtak meg, ezek 4000 évesnél is régebbiek és az angliai Stonhenge méreteit messze meghaladják. Még föld alatti épületkomplexum is van közöttük, itt a halottkultusz szertartásai folytak.

A világon egyedülálló látnivaló a szintén kőkori és az egész szigetet behálózó „szekérnyomok” rendszere. A lépten-nyomon felbukkanó párhuzamos vájatokról senki nem tudja, hogy alakultak ki,  de az biztos, hogy mesterségesen létrehozott mélyedések.

Bor, sör, nyúlhús

A föníciaiak, a rómaiak, az arabok és a normannok mind nagyon szerették Máltát, de a Máltai Lovagrend működése volt talán a legnagyobb hatással a szigetcsoport életére. A Johanniták (akiket később már csak máltai lovagoknak hívtak) a kultúra és a kereskedelem virágzó központjává tették a szigetcsoportot, onnantól, hogy a spanyol királytól 1530-ban megkapták a három szigetet (Málta, Gozó és Comino). Mivel értéktelen és veszélyes földdarabnak számított, ezért a király mindössze évente egy élő vadászsólymot kért a lovagoktól. Amikor a rend vagyona egyre jobban gyarapodott, a király észbe kapott és már évente egy színarany sólymot várt el a Johannitáktól. Ez volt a híres máltai sólyom.  A lovagok meg is védték számára Máltát, hiszen legyőzték a törököket és folyamatosan zaklatták (azaz kifosztották) a muzulmán gályákat. Mérhetetlen vagyonra tettek szert ezáltal.

A magyar turistának azonban nem kell jókora aranytömbbel fizetnie a máltai tartózkodásért: a szállások olcsóbbak a hazaiaknál és nagyon sok lehetőség van megszállni. A tömegközlekedés, amely mindhárom szigetre kiterjed, fillérekbe kerül. A nagy szupermarketek és az éttermek árai megfelelnek a hazai áraknak és bár euróban kell fizetni, nincs drágaság. Természetesen a luxust is megtalálja az, aki erre vágyik. Nem érdemes autót bérelni, már csak azért sem, mert fordított (jobbkormányos) a közlekedés, köszönhetően az egy évszázados angol megszállásnak. A piros telefonfülkék és Winston Churchill szobra a belvárosban is e kor mementói.  Az egykori brit megszállás (Málta csak 1973 óta független) egyik nagy előnye, hogy kiválóak a helyi sörök és mindenki beszél angolul. Egy forró nap után, ha este beülünk valahová, nemcsak a sört, hanem az itteni borokat is érdemes megkóstolnunk. Igazi helyi csemegének számít a nyúlhús, a gömbhal és a híres gozói sajt. A fügekaktuszból készült likőrrel azonban csínján bánjunk, a nagy melegben hamar megárt!