Húsz év Hajtás

Budapesti biciklis kultúrájának egyik legfontosabb jelensége, a Hajtás Pajtás több minthúsz éve koptatja a flasztert. Elindították a Critical Mass kerékpáros felvonulást, és szerveztek futárversenyt is Budapestre.

A mára egy egész üzletág védjegyévé vált céget 1993-ban alapította két testvér, Géresi László és Tóth Zoltán. Az akkor még csak két emberrel dolgozó „garázscég” nehéz környezetben szállt be a futár bizniszbe. A biciklis kultúra hajnalán alig volt, aki két keréken közlekedett, az autósok nem voltak hozzászokva, nem volt elegendő kijelölt út. A megkeresett cégek mosolyogva fogadták a biciklis futárokat, akkor ez még furcsaságnak számított itthon, bár Nyugat-Európában és az USA-ban már jól bevált. A két testvér mindent elszállított: ha hétkor jött egy megbízás a Moszkvatértől a Kerepesi út 100-ig, akkor is menniük kellett; fontos volt nekik a megbízhatóság. Hóban, fagyban, egy szál farmerban, pufidzsekiben szállították a csomagokat. Nem volt akkor még technikai felszerelés, mindent, amit tudtak, felkötöttek a hátukra, és napi 100-120 kilométer tekertek.

A jófejség az egyik legfontosabb értéke egy ilyen cégnek, mindig is hittek ebben, tudták, hogy flörtölni a titkárnőkkel éppen olyan alap, mint a rájuk bízott Puskás aranycipőt nem elhagyni. És meg is lett az eredménye. Több kuncsaftot is szereztek átigazolt titkárnőknek köszönhetően, akik meggyőzték új főnöküket, hogy ezek a srácok jók.

Aztán felfigyelt rájuk egy tolmács cég, akik egy nagy marketing céggel dolgoztak együtt. Az egyik igazgató Amerikában is tanult, így volt már némi tapasztalata a szmogmentes futárokról, így ezután napi több mint egy tucat megbízást adtak ki az egyre növekvő cégnek. A létszámbővítésnél leginkább az emberismeretükre támaszkodtak, de felvettek mindenkit, akiről úgy gondolták, érdemes arra. Fordultak meg már náluk rehabról munkaterápiára érkezők, leérettségizettek, jogi tanulmányokat befejezők. Most megy innen először nyugdíjba tag, több mint tíz év munkaviszony után, de van, aki alig két hónappalidősebb a cégnél. A vezetőség tagjai mind futárok voltak korábban, ez segít, hogy a munkaviszonyok ne legyenek tipikus főnök–beosztott típusúak, inkább megmaradt a családias hangulat. A meetingek inkább beszélgetések, este együtt mennek szórakozni, de ha a munkában valaki hibázik, akkor teljes felelősségvállalást várnak el. A Critical Mass ötletét egy megbeszélés alkalmával vetette fel Kükü (Kürti Gábor). Ez a felvonulás a legnagyobb lökőerő volt a fővárosi biciklis kultúra megindulásához, ma már a világon ez a legnagyobb ilyen típusú rendezvény. A válság és a változó gazdasági környezet kissé megrendítették a kétezres években csúcson járó céget, mivel ők teljesen törvényesek akartak maradni.

Akkoriban volt, hogy százötven alkalmazottal dolgoztak, egyszerre akár száz futárjuk is lehetett az utcán. Ma 80 körülire csökkent ez a létszám, köszönhetően a kisvállalkozások megnehezedett helyzetének, nagyobb terheinek, de Géresiék nem bántak meg semmit. Hiszik, hogy a több mint egymilliárd forintnyi befizetett adóval, és a biciklis példamutatással nagyban hozzájárultak a kétkerekes élet mai budapesti formájához.