Szabó Stein Imre

Író, televíziós újságíró, kommunikációs stratéga, műfordító, kulturális menedzser. Ahogy tetszik.
A reneszánsz ember 21. századi prototípusa. Szabó Stein Imrére a kilencvenes évek elején figyelhetett fel az akkortájt már eszméleténél lévő nagyérdemű. A legendás Stúdiót vezette, szerkesztette. Az állami televízió mai szemmel is rendkívül progresszív kulturális műsorában ő volt az a pimasz bőrdzsekis fickó, aki bekérdezett Jiri Menzelnek, provokálta a világhódításnak épp csak nekilódult Quentin Tarantinót, és anekdotáztatta Joseph Hellert. És persze poénkodott Hollywood akkori punkjaival, Samuel L. Jacksonnal és Bruce Willisszel, magyarra fordítva a fineszes okosságot. A teljesen szétütött Bob Geldoffal készített interjúja nyomán a rendszerváltás utáni idők televíziós fenegyerekeként vonult be a médiatörténelembe. „Hofi Gézával nagyon jó barátságban voltunk, én csinálhattam vele az utolsó interjút. Három hónapra tiltottak le, azt hiszem, Érdy Sándor mentett meg a kirúgástól” – mesélte évekkel ezelőtt a nem túl gyakori interjúinak egyikében.

Mindeközben írt is. Szépirodalmat. Kisregényt és novellákat. Alapító szerkesztőként jegyezte a rövid élete ellenére az egyik legfajsúlyosabb, a kilencvenes évek költőit és íróit pályára állító irodalmi és kulturális folyóiratot. A Törökfürdő az első hazai kultmagazin volt a rendszerváltoztatás után, afféle igazodási pont, partykkal és performanszként tálalt felolvasásokkal felturbózott, a cizellált literatúrán túl városszociológiával és kulturális antropológiával szolgáló havi olvasmánytömeg.

Sokakat meglepett, amikor Szabó Stein kommunikációs vezetőként beszállt a magyarországi kereskedelmi televíziózás alapjainak lerakásába. 1998-tól lett kommunikációs igazgató az RTL Klubnál. Fenegyereksége kulcsszerepet játszottt abban, hogy a csatorna végül átvette a vezetést a TV2-től. A pesti éjszakában kevesek tudták, hogy az irodalmár szerkesztő a bölcsészen kívül, közgázos stúdiumokat is végzett.

„Akkor indultak a kereskedelmi adók, nem lehetett tudni, mit kíván a néző. Sikeressé kellett tenni a csatornát. Ilyen kezdet nem lesz többé, ebből nagyon sokat tanultam.”

Az ezredforduló után a Magyar Televízió film és szórakoztató főigazgatói posztján teljesen átalakította a filmbeszerzési struktúrát és számos új műsort indított útjár, majd az ATV-nél tett – arculatváltást levezénylő – kitérője után, úszott pár évig szabadon. Eközben a műfordításnak is hódolt – Nádasdy Ádám mellett a Szabó Stein néven jegyzett angol reneszánsz műfordításokat játszák ma is a színházak Szabadkától Budapestig. A 21. század második évtizedét a Művészetek Palotájának kreatív kommunikációjával indította, s terelte a világszínvonal irányába. A legnagyobb sztárok nyilatkozatait gondozta például, ránevelte az újságírókat arra, miképp lehet beszélni a megszólíthatatlannak vélt művészekkel feszengés nélkül. A MüpArt és MüpArt Classic televíziós sorozatokat is ő hozta tető alá: évi 90 televíziós műsorra a Müpa így lett csúcstartó a régióban.

A megújult Zeneakadémia rektora innen hívta, legyen ő, aki a 21. században a patina és progresszió kettőségén alapuló kommunikációs stratégiát megálmodja.

A teljes műemléki rekonstrukción átesett, 2013 októberében újra nyílt Zeneakadémia Liszt Ferenc téri szecessziós központi épülete koncertközponttá avanzsált. A nemzetközi zenei életben kellett Szabó Steinnek újrapozícionálni a duális intézményt. Az intézményi megújulással ugyanis új helyzet állt elő: míg korábban rendkívüli akusztikai adottságaival a legnagyobb művészeket vonzó befogadó helyként működött a nagy hangversenyterem, koncertközpontként immár saját arculattal, önálló szervező stábbal kellett versenybe szállnia a hazai és a nemzetközi komolyzenei piacon. Fél éve volt arra a Szabó Steinnek, hogy levezényelje az immár a Zeneakadémiának nevezett, kettős funkciójú intézmény arculattervezését, mi több az új identitás megfogalmazását. Sikerrel, a világ legrangosabb design-díja, a Red Dot Awards elnyerése, és a teltházas koncertélet ezt bizonyítja.