Mediterrán gyöngyszem a főváros mellett

Szentendre festői fekvése, az adriai városokat idéző keskeny, kacskaringós utcái, ortodox templomai, kiülős étterem-kávézói és számtalan kis múzeuma és galériája miatt méltán egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a fővárosiaknak.

Budapest felől érkezve, a Kossuth Lajos utcán át tudjuk a belvárost megközelíteni. A sok impozáns régi ház között megragadja tekintetünket a Pajor-kúria frissen felújított klasszicista épülete, melyben „a szentendrei képzőművészet legjobbjait” bemutató Ferenczy Múzeum kapott otthont. A Bükkös-patak hídjához érkezve kétfelé is indulhatunk: tovább egyenest a városba, vagy pedig a patak mentén.

Szt Endre panoráma

Ha az utóbbit választjuk, jobbra tartva a Duna-partra érkezünk, ahol sétálhatunk egy nagyot a Duna-korzón, de nyáron akár meg is fürödhetünk a Postás szabadstrandon. Balra pedig a Bükkös-tanösvény („Bükk-ös-vény”) mentén – kacsák, mókusok és énekesmadarak kíséretében -, kirándulhatunk egy jót. A tanösvény a Duna torkolatától indul, a patakmente élővilágát és kultúrtörténeti érdekességeit mutatja be, és másfél óra alatt mind a tíz pontja végigjárható. Ha szerdán vagy szombat délelőtt érkezünk, egy kis fahídnál, a 11-es út előtt épp belebotlunk a patak-piac nyüzsgő forgatagába. Tavasztól őszig kisállatokat, pl. vadászgörényt is simogathatunk vagy vásárolhatunk.  Továbbhaladva a patak mentén, egy kisebb füves-fás ligethez érkezünk, közepén Hamvas Béla tiszteletére ültetett fa, és terméskőbe foglalt márványtábla állít az esztendőkön át Szentendrén élt és alkotott filozófus-írónak emléket. Közelében forrás található. Még kijjebb haladva a városból, a Művész térre érkezünk, ahol ma is a város több képzőművésze alkot és él.

kör utca

Ha a belvárost választjuk, a hídon átkelve a Szamos Múzeum Cukrászdához érkezünk. Innen indult egy szegény sorsú szerb fiúcska, Szamos Mátyás karrierje. Szomszédságában Marcipán Múzeum, s benne rajzfilmfigurák és más édes hírességek.

Folytatva az utat a Főtér felé, a Magyar Ízek Háza és Gregorian Borkereskedés hirdeti, hogy „Friss sütnivaló kolbász, hurka, disznósajt érkezett!” a csabai kolbász, házi tepertő és badacsonyi borok mellé. Mellette 1954-es alapítású cukrászda: a Lola. Házi főzött fagylaltja a helyiek kedvence. Továbbhaladva a Fő térig – mint Szentendrén nagyjából mindenhol –, galériák, művészboltok, templomok és étterem-kávézók követik egymást. A sok-sok galéria, képtár és múzeum között kicsit kakukktojás a Mikrocsodák Múzeuma, ahol csakis távcsövön keresztül tudunk kapcsolatba kerülni a kiállított alkotásokkal – lévén a méretük egészen miniatűr. El tudjuk gondolni, milyen lehet egy tevekaraván, amely átkel éppen egy tű fokán? Nem, nem elírás! Igen, ott, ahol a cérnát szoktuk befűzni! S még egy kis aranypiramis is elfért ott! Nem hisz az ember a szemének! Még inkább eltátjuk a szánk azon aranylakat láttán, amely egy emberi hajszál keresztmetszetének felületén van elhelyezve. Egyetlen gramm aranyból a főváros és Szentendre minden lakóját meg lehetne ajándékozni egy ekkorka lakattal!

„A múzeumok, galériák sűrűjében kakukktojás a Mikrocsodák Múzeuma, ahol csakis távcsövön keresztül tudunk kapcsolatba kerülni a kiállított alkotásokkal.”

Miután rácsodálkoztunk az apróságokra, nézzünk szét a Fő téren, s a környező kis utcácskákban! A Fő tér közepén Pestiskereszt áll, melyet 1763-ban a Szerb Kereskedő Társaság emelt annak örömére, hogy a járvány elkerülte a várost. A legenda szerint a pestis egyetlen áldozatát fejjel lefelé temették a kereszt alá, hogy a betegséget örökre elriasszák. A kereszt melletti régi, ún. stanglis kutat a gyerekek imádják nyáron.

A tér Duna felőli sarkán a Blagovesztenszka görögkeleti templom, a város egyik jelképe található. Építtetői a körülötte elterülő görög városnegyed (mehala) kereskedői voltak. Az innen nyíló, műemlékházakban bővelkedő Görög utca volt a negyed központja. Itt található a Kovács Margit Múzeum is.

A tér fölött magasodik a Várdomb, melyre igazi mediterrán hangulatú sikátorokon át lehet feljutni. Az egyikben békebeli lángosozó. Annyira népszerű, hogy van, aki csak ezért jön Budapestről ide ki. A Várdomb tetején az eredetileg Szent Andrásnak, a város névadójának emelt templom tövéből gyönyörködhetünk a girbe-gurba utcákra eső kilátásban.

Főtér kórus

A Várdomb mellett találjuk a Görögkeleti püspöki székesegyházat, és a hozzá tartozó páratlan Szerb Egyházművészeti Gyűjteményt. Innen már csak néhány lépés a Szamárhegy. Régi, borospincés házai között igazán hangulatos sétálni. Lábánál a Jókai-regényből ismert Rab Rábyról elnevezett kis tér, egykor a dalmát betelepülők főtere volt.

Ha azonban nagyobb sétára vágyunk, irány a Kőhegy! A tetején található menedékházban falatozhatunk, vagy akár meg is alhatunk. A Kőhegyi Menedékház a természetjárók körében fogalom! A legkülönbözőbb turistautakon, Szentendre, Pomáz, Dömörkapu és a Lajos-forrás felől érkeznek a vendégek ide.

Ha pedig inkább kultúrsétához van kedvünk, az ország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumát, a Skanzent válasszuk!

Máté Erika