A művészlét életforma

Ért a marketinghez, zenei menedzsmenthez, képes felkelteni a gyerekek érdeklődését a komolyzene iránt, saját operatársulata van, amelyben ha úgy hozza a helyzet, akár az egyik énekes helyére is beugrik úgy, hogy kevesebb mint 36 órája van a szerep betanulására: Ágoston Lászlóval beszélgettünk.

Még nem vagy harmincéves, mégis annyi mindent csináltál már, hogy felsorolni is nehéz lenne. Elvégezted a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola újságírás–marketing, PR szakát, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének tanszakát. Jelenleg az Operaház online marketing tanácsadója vagy, van egy saját operatársulatod, a Moltopera, egyetemi előadásokat tartasz, és arra is jut időd, hogy olyan művészeket menedzselj, mint Magyaróvári Viktor (Kayamar). Hogyan lehetséges mindezt összeegyeztetni?

Szeretek egyszerre sokféle dologgal foglalkozni: ha öt-hat projektem fut párhuzamosan, mindegyiket egyforma lelkesedéssel viszem. Ha ennél több feladatom van, az asszisztensem van a segítségemre. Vallom, hogy akinek nincs esze, legyen notesze – gyakorlatilag az egész életem fent van a Google felhőjében.

Gondolom, nem egyszer fordult Veled elő, hogy egyszerre több helyen kellett volna lenned. Hogyan oldod meg ezeket a helyzeteket?

Ehhez a fajta élethez mindenképpen kell egy belvárosi lakás. Gyerekkoromban Rákoshegyen, a 17. kerületben éltünk egy olyan helyen, ahol a házunktól kétszáz méterre tehenek legeltek. Így, hogy a központban lakom, mindenhova pillanatok alatt el lehet jutni akár még gyalog is – a budapesti közlekedés egyáltalán nem olyan rossz, mint azt sokan gondolják.

Az előzőek után kézenfekvő a kérdés: mit csinálsz, amikor nem csinálsz semmit? Hogyan szoktál kikapcsolódni?

Az az igazság, hogy ilyen nem nagyon szokott lenni, van bennem egy jó adag munkaholizmus. Mivel szeretem azt, amit csinálok, nem okoz gondot, hogy éjjel-nappal ezzel foglalkozzak. Egyébként ha tehetem, a barátaimmal töltöm az időmet. Fontos, hogy sokat legyek olyanok körében, akiknek adok a véleményére, akik új szempontokat hoznak a döntéseimbe. Hobbim kifejezetten nincs; éppen azért foglalkozom ennyi mindennel, mert így ha az egyikbe belefáradok, elő tudom venni a másikat – ha úgy tetszik, minden munkám egyben a hobbim is. Persze tisztában vagyok vele, hogy lesz egy pont az életemben, amikor le kell majd lassítanom, de egyelőre úgy érzem, muszáj pörögnöm, megteremtenem egy alapot, amire később családot tudok majd építeni.

agoston_laszlo

A közelmúltban bár időről-időre fellépsz énekesként is, inkább a marketing, az üzleti rész az, ami több időt vesz el az életedből. Nem bánod, hogy kevesebbet tudsz aktívan a zenével foglalkozni?

A művészlét – életforma. Ahogy kiállok prezentálni egy BKF-es marketing kommunikációs konferencián, ahogy megszólalok egy sajtótájékoztatón az Operaházban, ahogy megtartok egy órát a Radnóti Gimnázium diákjainak, abba mind beleadom előadóművészi adottságaimat. Ugyanez igaz az életstílusomra, baráti társaságomra és a hétköznapi viselkedésemre is. Emellett folyamatosan tervben van, hogy reaktivizálom ezt az énemet, éppen a napokban kezdtem el gyakorolni egy új produkcióra, illetve szeretnék elmenni egy énekversenyre. Nem a győzelem motivál, sokkal inkább a felkészülés, hogy magas színvonalon kigyakoroljak egy versenyanyagot. Minden egyes dologban, amit csinálok, benne van, vagy előbb-utóbb belekerül a zene.

Mik a terveid a nyárra?

Tavaly megalakult az operatársulatom német szárnya, a Moltopera Germany. Már túl vagyunk az első komoly, többhetes projekten és egy fellépésen a drezdai parlamentben is.  A nyáron szeretnék sok időt a kinti munkatársaimmal tölteni, segíteni az építkezést, a tárgyalásokat. Ezenkívül megint megyünk a társulattal a Sziget Fesztiválra, ami szerintem egy ikonikus helyszín a fiatalok életében. Szeretném még előkészíteni az őszi szezont: lesz 12 előadásunk az Operaházban, illetve készülök karácsonyra egy nagyobb dobással, ami maradjon egyelőre titok.

Régóta készületben van a Don Giovannitok. Mi lesz ennek a Moltopera előadásnak a különlegessége? 

Az életemben két extra fontos opera van: az egyik a Don Giovanni, a másik a Gianni Schicchi. Az előbbiből néhány részletet már bemutattunk a legelső Moltopera-előadásunkon, azóta szeretném az egész operát színre vinni, így ez a mű három éve folyamatosan előkészületben van. Jelenleg németországi színházak számára készül belőle egy teljes koncepció, díszlet- és jelmeztervekkel, rendezéssel, sőt marketingkoncepcióval. A Gianni Schicchiből szintén. De a Don Giovanni abban is különleges, hogy mostani legsikeresebb „termékünk”, a külföldön is keresett ifjúsági előadássorozatunk egyik fő oszlopa. Egy órában kivégezzük az operáról alkotott előítéleteket, egy órában bemutatunk egy operát élőzenével. Közel száz előadás után még mindenhol győztesen kerültünk ki a legfélelmetesebbnek tartott 12–18 éves korosztállyal szemben, és mindenhova visszavárnak, ahol látták. De ez nem csak a Moltopera érdeme: csodálatos műfaj az opera, jó terméket árulok.