Keresettek a dedikált könyvek

Több millió forintot is érhetnek egyes könyvritkaságok, a szakértők mégsem ajánlják kifejezetten befektetési célra a megvásárlásukat. Gregus István, a Honterus Antikvárium üzletvezetője szerint egy könyv jó esetben 6–10 év alatt hoz jelentős hasznot.

Miben különbözik egy könyvritkaság a műkincsektől?

Talán az a leglényegesebb, hogy egy könyv sokkal személyesebb. Levehetjük a polcról. Egy könyv azonban komoly odafigyelést igényel. Az állapotmegóvás érdekében rendszeresen, legalább évente át kell lapozni, hogy levegőt kapjon, és porolni is szükséges. A vásárlók gyakran megkérdezik tőlem, megéri-e egy könyvet befektetésnek megvenni. Mindig azt mondom, ha egy könyv kell a vevőnek és az árat is megfelelőnek tartja, vegye meg! Senkit sem szoktam egy könyvre sem rábeszélni. A befektetőknek általában azt javaslom, hogy inkább festményt vásároljanak, igaz, a könyvek is hozhatnak hasznot, de csakis hosszú távon. Az is elképzelhető, hogy aki a vásárlás után egy-két évvel kívánja értékesíteni, bukik az üzleten. Egy befektetés 6–10 év között térül meg.

Min múlik, hogy egy könyv értéke milyen irányba változik?

Egyrészt azon, hogy a vásárló milyen állapotban veszi meg. Régen minden könyvet papírkötésben adtak ki, majd mindenki maga kötötte bőrbe. A kiadó adott hozzá kötéstáblát. Manapság a félbőrkötésű könyvek számítanak elegánsnak, a gyűjtemények ékességének. A könyvek árát a divat határozza meg. Régen sokan érdeklődtek a néprajz iránt, mára pedig veszített a súlyából. Egyre kevesebb a jó állapotú metszetes könyv, pedig nagy rájuk a kereslet. Ennek megfelelően egy ilyen könyv ma értékesebb, mint korábban volt. Keresettek a XVIII–XIX. században kiadott kötetek, és igen értékesek a kéziratok, illetve a dedikált könyvek. A kézjegyek hitelességét a szakértők könnyen ellenőrzik, ugyanis szerencsére nagyon nehéz az aláírásokat hamisítani. Minden szerzőnek más a személyisége, így más a kézírása is. Más lendület jellemzi, más erővel nyomja a tollat a papírra. Az írás a gazdája lelki- és idegállapotát is elárulja. Amikor Kossuth 1849-ben a lemondási nyilatkozatát papírra vetette, nyilván más vérmérséklettel írta a betűket, mint amikor még aktív ügyvédként egy keresetet megfogalmazott.

Melyik kor könyvei a legkeresettebbek?

Az ősi könyvek alatt az 1500-as évek előtt kiadottakat értjük. Ezekből van a legkevesebb, de érdekes módon kevesen is gyűjtik. Ennek ellenére ezek a legdrágábbak. A következő korhatár az 1500 és 1600 között kötöttek. Jellemzően latin vagy német nyelvűek, a magyarok ritkák, és emiatt értékesebbek is. Nemrég 800 ezer forintért kelt el egy ilyen kuriózum az egyik aukciónkon. 1598-ban adták ki. Egy újabb korszakhatár a Rákóczi-szabadságharc.

Mennyire értékesek a Rákosi vagy Szálasi idején megjelent kordokumentumok?

Ezekből még bőven található, ezért nem számítanak kirívóan értékesnek.

Kihat egy könyv értékére a megjelenése korát meghatározó ideológia?

Az antikváriusok döntik el, hogy egy ideológiával szembeállnak-e, vagy megtűrik azt. Én nem szívesen teszem be ezeket a bolt anyagába, bár kétségtelen, hogy van rájuk kereslet. Inkább a többi kort helyezem előtérbe.

Egy aukcióra bocsátott könyv bevétele hogyan oszlik meg?

A pénz 80 százaléka a beadóé.

Hogyan bukkanhatnak igazi ritkaságokra?

Előfordul, hogy az eladásra kínáló tisztában van a könyv értékével, de az sem kivételes eset, hogy amikor kihívnak minket egy hagyaték átnézésére, olyan értékek kerülnek elő, melyekről az örökösök nem is gondolták volna, hogy értékesek. Megesett, hogy egy így hozzánk beadott könyvet 80 ezer forintos kikiáltási áron hirdettünk meg, végül több, mint 400 ezret fizettek érte.

Egy antikváriumban tartanak páncélszekrényt a ritkaságok számára?

Minek? Egy könyv nem kell a bűnözőknek. Egy aranytárgy más, de nem nagyon jellemző, hogy a betörők könyvekre szakosodjanak. A könyvekhez egy lényegesen szűkebb réteg ért, ezért kevesebben is tudják, melyiknek lehet komoly értéke.