Fesztelenség és elegancia

Mondják, hogy ősszel és kora nyáron a legszebb a Balaton vidéke. A szeptember végi letisztult Balaton-felvidéket járva Balatonfüred ejtett foglyul bennünket. Az elsőrangúan felújított reformkori városrész önmagában is gyönyörködtet, de a helyi vezetés szintén sokat tett, hogy tartalommal töltsék meg a múlt idők kedvelt fürdővárosát, és visszahívjanak minket a hűvösebb évszakokban is.

Alig százötven éve nem volt kérdés, hogy aki a kulturális kikapcsolódást és a jó fürdőhelyet keresi, annak Balatonfüredre kell mennie: itt épült meg a város első kőszínháza, a Kisfaludy Színház 1831-ben, melyben a kor nagy színészei léptek fel, és ez a különleges mikroklímájú hely adott otthont –mások mellett – a kor nagy írójának, Jókai Mórnak is.

Jókai a fesztelenség és az elegancia elegyét vélte felfedezni a tizenkilencedik század nyüzsgő Balaton- parti városában, és most ez a kettősség visszatérni látszik az újjászületett reformkori városrészben.

Modern festők tárlata hív be a Vaszary Villába, melyet méltán neveznek a város ékkövének. A villát a rendszerváltásig szovjet laktanyaként használták, de az 2010-es átadása óta újra teljes szépségében látható. A Czigler Győző tervei szerint épített főpapi villa 1982-ben készült el, s ettől kezdve Vaszary Kolos hercegprímás rendszeresen itt töltötte a nyarakat. Balatonfüred egyik legreprezentatívabb épületegyüttese, néhány éve kiállítások színtere, nem oly rég a három Vaszary: Vaszary Kolos főapát, Vaszary János festőművész és Vaszary Gábor író emlékére rendeztek be kiállítást, amely jövő év elejéig megtekinthető. A villa hatalmas domboldali kertje kávézóval ligetes parkjával emberléptékű világot idéz, akárcsak a szemközti Jókai-villa az író eredeti bútoraival.

Szokatlannak hat, hogy a közeli Kerektemplom szintje felé építették az író nyaralóját: Jókai ugyanis maga tölttette fel a kertet; a lakás teátrális jellege felesége, Laborfalvi Róza terveit dicséri. Talán a tágas dolgozószobában fogantak meg az író fejében az Aranyember befagyott tavat idéző jelenetei, valamint arról is jó elmerengni, milyen társaságok fordulhattak meg az utcafronti szalonban vagy a hátsó épületrész tágas verandáján, és kiknek főzhetett maga Jókai is a takaros konyhában, ahol saját receptjeibe is betekintést engednek.

Kilépve Jókai életteréből, kicsit lejjebb sétálunk a Kerektemplom felé. Mintegy központja a városrésznek e templom körüli tér; egyszerre nyitány a csodálatos kikötőre – és út a hegy felé. Az imádság háza a római Pantheon mintájára az esztergomi Szent Anna-templom ihletésében épült, klasszicista stílusban. Kis méretei miatt talán még erőteljesebben szólal meg oltárképe: Jézus Krisztus és a szamariai asszony találkozása, amint a nő vizet ad a szomjazó Messiásnak.

Balatonfüredet is vizei miatt keresték: hat forrás buzog fel a város különböző pontján, más-más jótékony hatással, gyógyvizét pedig még Sissi királyné is meglátogatta. I. Ferenc József császár 1852- ben látogatott először Füredre. A Gyógy tér közepén, a szívkórház előtt található Kossuth-forrásból maga a császár is ihatott, sokáig az ő nevét viselte az innen fakadó víz.

A reformkori nagyvilági élet mozgalmas időszakát idézik az Anna-bálok lassan kétszáz éve, melyeknek az Anna Grand Hotel ad otthont, mindjárt a kórház épületével szemközt.

Ide érkezett egykor Blaha Lujza színésznő is, Batthyány Elemér társaságában. A kor dívája nem volt a Kisfaludy Színház művésze, de a bálban találkozott Vaszary Kolos hercegprímással, aki azt tanácsolta neki, hogy ha egészségben, hosszú életet szeretne élni, vásároljon nyaralót a füredi fürdő közelében. Tizenkilenc nyarat töltött itt a nagyvilági színésznő, s ma a Kerektemplom és a Gyógy tér közötti kikövezett utca az ő nevét viseli, itt van ugyanis felújítva egykori nyaralója. A villát egy hátsó fronttal egészítették ki a hegy felé, és kellemes hotellé alakították.

Az épületeket és a kis utcácskákat járva, nem szeretnénk kiszakadni az egykorvolt hangulatból, a városrész módszeres felújításának köszönhetően pár éve újra átadott cukrászdában, a Kedvesben kell meginnunk a frissítő kávét, szintén a Blaha Lujzáról elkeresztelt kis sétányon.

Füreden egyszerre üt meg a Jókai által „langy”-ként emlegetett levegő, a források gyógyító ereje, a múltba révedés, és szellemi találkozások lehetősége, amely a koncepciózus szervezésnek köszönhetően a múlt nagy alkotóit a kortársakkal hozza kapcsolatba.

Három idézettel találjuk szemben magunkat a balatonfüredi Gyógy téren, a szívkórház előtt: egyik Jókaié, melynek kezdeti sorait mintha már mi is megfogalmaztuk volna: „Balatonfüreden mikor a kocsiról leszálltál, egyszerre itthon vagy…”