Feel Flux

Somlyó Tamás és Lányi Ádám tavaly áprilisban indították el crowfunding kampányukat. Egy olyan mágneses játékot készítettek, ami egy sokak számára ismeretlen magneto-dinamikai törvényt, a Lenz törvényt mutatja be azzal a kimondott céllal, hogy az emberek örömüket leljék az érdekes és megbabonázó kölcsönhatásban. Az általuk készített Feel Flux nevű termék mindössze egy szépen megmunkált vastag falú fém (réz vagy alumínium) csőből és egy szupererős mágnesgolyóból áll. A mágnes nem vonzza a cső anyagát, így elsőre semmi különleges erő nem érezhető a tárgyak között – ha azonban beleejtjük a csőbe a golyót, ahelyett, hogy az keresztülzuhanna, meglepően lassan, szinte lebegve süllyed alá a csőben. A meglepő kölcsönhatás hátterében az áll, hogy a mozgó golyó a cső belsejében olyan örvényáramokat indukál, ami a saját mágneses mezőjével gátolni igyekszik a golyó mozgását. A Feel Flux nemcsak szemet gyönyörködtetően demonstrálja a törvényszerűséget, hanem ki is használja arra, hogy az ügyesebb kezűek új, eddig nem látott zsonglőr trükköket gyakorolhassanak a játék erre készített verziójával.

A projekt megvalósításához Ádám és Tamás 25.000 dollárt tűzött ki célul az Indiegogo közösségi finanszírozási portálon, de a 60 napos kampány végére ennek majdnem másfélszerese gyűlt össze, így a Feel Flux vált akkor a legsikeresebb, teljes egészében magyar crowdfunding projektté. Azóta sok magyar projekt ért el még nagyobb sikereket, az ehhez szükséges munkáról és a crowdfunding feladatairól Ádámot kérdeztük.

Tételezzük fel, hogy van egy szuper ötletem, amely a környezetem véleménye szerint sokakat érdekelhet. Melyek az első lépések, mielőtt belefognék egy crowdfunding projektbe?

Először is érdemes alaposan utánanézni, hogy nem valósították-e már meg az ötletet. Ez persze nemcsak a kedvünket veheti el, ha komolyan fontolgatjuk egy projekt vagy vállalkozás indítását, de sokat lehet tanulni a konkurencia sikereiből vagy kudarcaiból. Ugyanez igaz az ötletünkhöz leginkább hasonló crowdfunding projektekre. Érdemes átvilágítani minél több olyan sikeres ÉS sikertelen kampányt, amiről azt gondoljuk, hogy hasonló üzenettel, hasonló embereknek, hasonló értékeket közvetít. Az általánosan sikeres kampányokra vonatkozó, könnyen elérhető statisztikák mellett így olyan információt is gyűjthetünk, ami közvetlenül a mi célcsoportunk viselkedéséről enged következtetést levonni.

Milyen tényezőket kell egy kampány elindítása előtt figyelembe venni, hogy kitűzzük azt a célszámot, ami mindent képes fedezni?

Egy crowdfunding kampány pénzügyi előkészítésének a nehézsége a pontos előzetes számításokban rejlik. A hozzánk hasonló, termékalapú projekteknek már az indulás előtt pontosan ismerniük kell minden várható költséget ahhoz, hogy egy sikeres kampány esetén a megszerzett összeg mindenképpen elég legyen az ígért jutalmak vagy perkök profitábilis legyártására és kiszállítására. Ez nemcsak azért nehéz, mert előre papíron hibátlanul és hiánytalanul meg kell tervezni a teljes gyártási és logisztikai folyamatot, hanem azért is, mert mindezt sok esetben anélkül kell megtenni, hogy a projekt rendelkezne céges háttérrel. A modellezési hibák persze elfedhetőek ráhagyásokkal és biztonsági tényezőkkel, ezek azonban könnyen vezethetnek túlságosan drága árakhoz.

Termékalapú projekt esetén a célszám kitűzését a gazdaságos gyártási mennyiség határozhatja meg, vagy az a profit, amiért a projektbe már érdemes belevágni. Célszerű itt minél kisebb étvágyúnak lenni, mert az alacsonyabb célt kitűző crowdfunding projektek könnyebben megvalósíthatóak, emellett egy már 100%-ot elért projekt a későbbi támogatóknak is kívánatosabb lehet.

Hogyan választották ki a koncepció platformját? Esetükben miért pont az Indegogóra esett a választás, milyen érvek szóltak mellette, és milyenek a többi lehetséges hasonló oldal ellen?

Mivel egy egyszerű, de reményeink szerint kívánatos termékkel indultunk, egyértelmű volt, hogy jutalomalapú (rewards-based) közösségi finanszírozásba kezdünk és nem üzletrészalapúba. Ennek a fajtának a két legnagyobb oldala a Kickstarter és az Indiegogo. A népszerűbb Kickstarter válogatott projekteket futtat, válogatott országokból, Magyarországról pedig sajnos nem lehet projektet indítani. Kijátszható a rendszer egy amerikai csendestárssal, de mi úgy ítéltük meg, hogy nem éri meg a fáradtságot. Az Indiegogo sem az országokban, sem a projektekben nem válogat, ráadásul a Kickstarter 5%-a helyett csak 4%-ot kér a sikeresen összegyűjtött pénzből. Igaz, arányaiban kevesebb projekt válik sikeressé itt, mint a Kickstarteren, de az eltérés nem nagy, és nemcsak a népszerűségbeli különbség, hanem az előszűrés hiánya is okozhatja. Tapasztalataink szerint a végső sikerhez a projekt saját marketingtevékenységének kell a figyelmet felkelteni, a crowdfuning oldal akkor tesz hozzá a sikerhez, ha a projekt már elég felhajtást keltett önerőből.

Melyek egy ilyen kampány mélypontjai, amelyek eltántoríthatják az embert a tervei megvalósításától? Vannak-e tapasztalati fordulópontok, melyek elérése esetén a siker esélye arányaiban változik?

Alapvetően rengeteg kitartás kell ahhoz, hogy az ember eljusson odáig, hogy valóban elindít egy cf projektet. Az esélyek maximalizálásához a terméken kívül előre meg kell tervezni a gyártást, a logisztikát, a kommunikációt és a marketinget, ráadásul mindezt úgy, hogy ebben a szakaszában a projekt nem termel bevételt, és nem is biztos, hogy valaha fog. A sok teendő közepette nagyon könnyen veszít lendületet és motivációt az ember, mi is egyszer hónapokra pihenni hagytuk a munkát. Ezen felülkerekedni talán csak úgy lehet, ha tényleg szívesen foglalkozunk a projekttel, és kellően hiszünk a sikerben. Persze az is extra erőt adhat, ha a költségvetési kalkuláció excel táblájában eljátszunk a rengeteg támogató esetével, és megnézzük a várható profitot, mert ahogy a kudarc, úgy az is benne van a pakliban, hogy akár több millió dollár összegyűlik egy-két hónapon belül.

Kell-e valamiféle vészterv az ember „tarsolyába”, arra az esetre, ha csak nagyon kicsin múlna a siker? 

Ritka, hogy egy cf projekt pár százalékkal a megvalósulás előtt járjon le és váljon kudarccá. A sikertelen projektek 2-3%-a éri csak el a 60%-ot és kevesebb, mint 1%-uk a 80%-ot. Vagyis a vészterv inkább már a féltávon kell, amikor látszik, hogy nincs sínen a projekt és más marketingstratégiát kell választani.
Egy sikeres projekt esetében ökölszabály az, hogy az oldalra látogatók kb 2,5%-a támogatja a projektet. A statisztikák alapján kiszámolható, hogy a sikertelenséget vagy a kevés látogatás okozza, vagy az, hogy nem elég jó az oldal konverziója, ezért nem támogatja kellő arányú látogató. Az első eset a szerencsésebb, ekkor elég a marketinget új alapokra helyezni, a második esetben vagy a termék nem elég jó, vagy a bemutatkozás nem sikerült elég meggyőzőre, ezeken pedig nehezebb változtatni.

Ha azonban mégiscsak nagyon kevésen múlik a siker, akkor be kell vetni a barátok és rokonok segítségét, vagy végső esetben – ha megéri – saját magunknak is támogatóvá válni.

feel flux

A marketingstratégia kidolgozása során mely platformokkal és milyen szinten kell számolni? Kértek-e segítséget szakavatott marketingesektől?

Az, hogy mik bizonyulnak a legsikeresebb marketingcsatornáknak, jórészt a termék típusától függ. Ennek a feltérképezésében megint csak sokat lehet tanulni korábbi sikeres és hasonló projektektől például azzal, hogy kilistázunk sajtómegjelenéseket abból az időből, amikor a cf projekt futott. Meglepő, hogy az online média – videók, cikkek – mennyivel hatékonyabbak, mint bármi más azáltal, hogy az érdeklődőnek lehetősége van azonnal a cf oldalra kattintani. A mi esetünkben egy pár tízezres olvasottságú cikk egy népszerű amerikai kütyüoldalon (gizmodo) hatalmas támogatásáradatot hozott, míg a kb. egymillió nézőt hozó RTL Klub esti híradó hatása mérhetetlen volt az eladásokban.

Mi az induláskor kaptunk támogatást egy profi marketingirodától, akik önszántukból támogatásként vállalták el a press-release megírását és kiküldését, de sajnos a művelet nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, és alig hozott megjelenéseket.

Nagyságrendileg mennyi pénzt kell belefektetni egy crowdfunding kampány életben tartására?

Ez egy nehéz kérdés, mert kevés pénzből is sikerre lehet vinni egy cf kampányt és sok pénzből is el lehet bukni. Saját és környezetünk tapasztalatai alapján a közösségi oldalak fizetett hirdetései nem, vagy csak alig hozzák vissza a ráfordításokat, ugyanakkor egy jókor jó helyen megjelent cikk pedig ingyen vagy egy kiküldött mintatermék árából hatalmas felhajtást tud kelteni.

Egy cf projekt nem feltétlenül drága, de ha olcsó, akkor nagyon sok munka van vele. Mi ezt az utat választottuk, a kampány indulásáig a prototípus fejlesztésébe mindössze kb. hatvanezer forintot fektettünk, és nagyságrendileg még egyszer ennyit az online fizetett hirdetésekkel való kísérletezésbe. Minden más munkával kapcsolatban sikerült úgy megállapodni, hogy sikeres projekt esetén a megszerzett pénzből fizetünk.

Hol érdemes a potenciális backert megszólítani?

A természetes előfordulási helyén. Ezalatt azt értem, hogy a termék tervezésénél meg kell tudni határozni a legjellemzőbb fogyasztói célcsoportot, valamint utána kell nézni annak, hogy a megcélzott emberek milyen online oldalakon töltenek időt, hol és milyen tematikájú cikkeket olvasnak, és ezekre kell megpróbálni bejutni.

A támogatók felé kidolgozott ún. „hálacsomagok” kialakításánál mire kell figyelni?

A mi cf kutatásunkból az derül ki, hogy a hozzánk hasonló értékű terméket előállító (jellemzően 50–100$) projektek közt azok a sikeresebbek, akik a támogatási értékek széles határai közt kínálnak hálacsomagot, perköt. Mi kínáltunk 5 dolláros támogatási lehetőséget, amiért még nem járt jutalom, a termékeink 50 és 150 dollár között mozogtak, de bevezettünk egy 500 és 1500 dollár értékű perköt kimondottan azoknak, akik nemcsak termékhez akarnak jutni, hanem támogatni szeretnének minket. Az elsőre feleslegesnek tűnő kategória jó ötletnek bizonyult, a nagy értékű perkökből végül összesen négyet megvettek.

Hányan dolgoztak a kampány életben tartásán? Napi szinten mennyi időt kellett a különféle funkciók ellátására fordítani?

Állandó jelleggel ketten dolgozunk a projekten Tomival. Nagyon sok részfeladatra voltak segítségeink, például a videókészítésre, grafikára, marketingre vagy a weblapra, de szinte semmit nem szerveztünk ki teljesen, valamennyi részfeladat kitalálásában és lebonyolításában szervesen részt vettünk. A legtöbb idő a kampány előtt és alatt ment el, ekkor gyakorlatilag végtelen időt bele lehet ölni a kommunikációba, a PR-ba és a marketingbe, ráadásul minden, nem a projekttel töltött perc esetén ott ketyeg az emberben egy kis óra, hogy az idő fogy, de éppen nem halad semmi. Ettől az érzéstől nehéz szabadulni, de ez talán így helyes, mert másképp lehet, hogy nem is tudtuk volna ennyire alacsony költségvetésből kihozni a projektet.