Eltűnt Gyerekek Fala

Valaha a szülőknek csak akkor kellett izgulniuk, ha gyerekeik nem értek időben haza. Ám az elmúlt évtizedek gyökeresen megváltoztatták a gyerekkort. Ma saját szobájukban sincsenek feltétlen biztonságban. A Hegyvidék Önkormányzat átfogó programot indít a gyerekeinket fenyegető internetes veszélyek visszaszorítására.

Szellemes installáció áll a MOM Kulturális Központ bejárata előtt a XII. kerületben: az „Eltűnt Gyerekek Fala”  – hatvanpixeles  gyerekportré tölti ki a felületet. A fotók mellett felirat: „Délután 3 és 6 között netvilággá mentek. Tudja, mit láttak? Tudja, kivel találkoztak?” Első pillantásra világossá válik a Fal szimbolikus jelentése, ám a probléma komplexitására a Hegyvidéki Önkormányzat 2016. szeptember 12-én tartott sajtótájékoztatója világított rá. A sajtóközlemény címe nem kevésbé ötletes, mint maga a Fal: „Hegyvidéki ONvédelem program”.

Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere nyitóbeszédében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogyan tudják a felnőttek életismereteiket átadni gyerekeiknek. Dr. Kósa Éva egyetemi tanár, pszichológus evvel összhangban kiemelte, hogy a mai gyerekek tapasztalataikat nem a valós életből szerzik, hanem a képernyőről, ahonnan nem kapják meg azokat a szükséges magyarázatokat, amelyeket a szülő valós helyzetekben tudna biztosítani. Technikailag ugyan a szülő előtt jár a gyerek: robog a szuperszonikus netsztrádán, de a KRESZ-t nem ismeri. A pszichológus felmérései szerint a megkérdezett gyerekek 38%-a adja meg nevét, 20%-a küld magáról fényképet, így számukra ismeretlen, láthatatlan személyek is be tudják őket azonosítani. A fiatal felhasználók 17%-a az e-mail címét is közli. El kell gondolkodnia a szülőnek azon, hogy a gyerekek 20%-a találkozott már olyasvalakivel, akit az interneten ismert meg, miközben ők maguk pusztán hat százalékukról értesültek. Még rosszabbak a mutatók a neten kapott szexuális tartalmú ajánlatok esetében: itt a százalékarány tizenöt a kettőhöz. A szülőknek kevesebb mint a fele tud arról, hogy pornográf tartalommal találkoztak gyermekeik, akik a fenyegetések, zaklatások, agresszív üzenetek esetében a legközlékenyebbek, s ezeket valamivel több mint egyharmaduk jelzi szüleik felé.

Ez utóbbi azonban fordítva is igaz lehet. Pokorni Zoltán hívta fel a figyelmet arra, hogy kevesen tudják elképzelni: „csillogó szemű, apró csöppségük” is küldhet zaklató üzeneteket. Nos, a felmérés szerint a gyerekek húsz százaléka tett már ilyesmit, szüleik pedig mindössze három százalékukróll szereztek tudomást.

Létrejött tehát az Hegyvidéki ONvédelem Program, mely képzésekkel, oktatásokkal klub-jellegű beszélgetésekkel segíti a szülőket és pedagógusokat. Egy 60 órás akkreditált pedagógusképzés mellett öt alkalommal tart a Szülői Akadémia kerekasztal-beszélgetéseket és gyakorlati képzést, többek között Dr. Péterfalvi Attila, Dr. Kósa Éva, Szily Nóra, Till Attila és Erdei Zsolt közreműködésével. A polgármester úgy véli, a leghatásosabb módszer finom diskurzusokkal, párbeszéd formájában tudatosítani a szülőkben a veszélyt. A programban részt vesznek gimnazisták, „akik a húguk, öccsük korosztálya számára hitelesebbek, mint a harminc éves öregek”, fejezte be egy finom mosollyalfelszólalását Pokorni Zoltán.

A programot részletesen megismerhetjük a www.hop12.hu oldalon, ahol a Szülői Akadémiára is lehet regisztrálni.