A végén a valóság és az érték győz – Baán László a Városliget megújításáról

Öt év előkészítő munkát követően idén végre kézzelfoghatóak lesznek a Városliget átfogó megújításának első lépései – mondta lapunknak Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Elkezdődik a park kert- és tájépítészeti rehabilitációja, valamint a Liget intézményi hálózatának megújítása, a régi épületek rekonstrukciója, bővítése és az új múzeumok építése. Baán László szerint természetes, hogy egy ekkora léptékű fejlesztést viták és tiltakozások kísérnek, de a többség támogatja és várja a park történetéhez méltatlan állapotban lévő, évtizedek óta lepusztult Városliget megújítását.

Kezdetben még városligeti múzeumi negyed építéséről volt szó, mostanság azonban már a park átfogó megújításáról hallani. Mit takar a változás?

Öt évvel ezelőtt, amikor elkezdődött a Projekt, valóban a parkban lévő új múzeumok építéséről volt szó, de az egyértelművé vált, hogy a Városliget megújítása csak átfogóan, a Liget minden funkcióját érintően valósulhat meg. Világszerte ritka az olyan közpark, amely hosszú ideje egyszerre nyújt városi zöld területként kikapcsolódási lehetőséget és ad otthont kulturális és szórakoztató intézmények sorának. A Szépművészeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Vajdahunyad vára, a Műcsarnok, az Állatkert, a Műjégpálya és a Széchenyi Fürdő a főváros legvonzóbb intézményei közé tartoznak, évente milliók keresik fel értük a Városligetet, legalább annyian, mint ahányan sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre használják a csaknem 100 hektáros parkot. A park megújítása ezért csakis 21. századi színvonalon, de a park másfél évszázados hagyományait szem előtt tartva történhet meg: a Városligetbe több mint száz éve beépült, egyedülállóan gazdag intézményi hálózat és a park zöldfelülete egyidejűleg fog megújulni, bővítve úgy a kulturális, mint a zöldfelületi kikapcsolódás lehetőségeit.

Növekszik a zöldfelület nagysága 

Úgy tűnik, hogy a Projekt kapcsán most az utóbbira került a hangsúly…

Érthető, hogy sokan aggódnak a városi zöldfelületekért. Pont ezért volt már a kezdetektől a fejlesztés fundamentuma az, hogy a Városliget megújítása csak a zöldfelület gyarapításával képzelhető el. Ezt a célt pedig nem nehéz elérni, ugyanis ma a park felületének több mint egyharmada le van betonozva. Ennek rovására, a betonfelületek feltörésével és visszazöldítésével a jelenlegi állapotokhoz képest öt százalékkal, 65 százalékra fog nőni a park zöldfelülete úgy, hogy a Liget beépítettsége a park területének 7 százalék alatt marad. Az új épületek, a japán tervezők által megálmodott Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria, valamint az új Néprajzi Múzeum és az 50-es években ledózerolt, most visszaépítendő Városligeti Színház a most elbontandó értéktelen épületek, valamint a parkolók helyén épül majd fel. A fejlesztés végére nem lesz egyetlen olyan eleme sem a Városligetnek, amely ne kerülne a jelenleginél sokkal jobb állapotba.

Száz éve a legnagyobb fejlesztés a városban

Ezek ismeretében mennyire bízik abban, hogy az emberek megszeretik ezt a projektet?

Ahogy közeledik az egyes épületek és a megújított park átadása, közeledik annak a napja is, hogy a Liget projekt tényleges valóságáról nyilváníthatnak majd véleményt az emberek. És egészen biztos, hogy szeretni fogják és büszkék lesznek rá – ahogy ez a kezdeti tiltakozások után például az Eiffel-torony, vagy idehaza a Lánchíd és a Parlament építése esetében is megtörtént. Ma már nem értjük, hogy sokan miért nem akarták ezek megvalósulását. A Liget megújítása kapcsán is ez történik majd, mert a végén úgyis a valóság és az érték győz.

Szabó Palócz Attila