Bán Teodóra: Színek, értékek, minőség a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

A reformáció 500., a kiegyezés 150. évfordulója, a Kodály-év, Liszt Ferenc életműve, illetve a dél-koreai kultúra áll a 37. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programjának középpontjában. Március 31. és április 23. között mintegy 40 helyszínen, több mint 120 program várja a közönséget.

– Hogyan lehet egy olyan nagy múltra visszatekintő brandet korszerűvé tenni, évről évre megújítani, mint amilyen a Budapesti Tavaszi Fesztivál?

– A folyamatos változásban, fejlődésben, a nemzetközi jelenségek figyelésében rejlik a titok. Budapestet világviszonylatban a dinamikus metropoliszok között emlegetik. Ez annak is köszönhető, hogy olyan kreatív emberekkel, művészekkel tudunk együttműködni a fesztivál programjának szervezésében, akik bevezetik az új és innovatív trendeket. A BTF évről évre újabb alkotóknak és kulturális műhelyeknek nyújt lehetőséget. Abban látom a felelősségemet, hogy olyan minőségi környezetet biztosítsunk a produkcióknak, az előadóknak, amelyben a legszabadabban képesek kiteljesedni. A program és a szolgáltatások mértékadó minőségén túl, lépést kell tartani, sőt elöl kell járni az újdonságokkal.

 – A produkciók, a helyszínek nívóját tekintve elit fesztivál a BTF. Milyen lépéseket tesznek a fiatalok megszólítására és nyitásra a szűkebb pénztárcájú közönség felé?

– Legfontosabb törekvésem a fesztivál fiatalítása. Ösztöndíjas együtteseket és pályakezdő művészeket is bevonunk, akik ugyanazon a pódiumon mutatkoznak be, amelyen a nemzetközi sztárkategóriát képviselő művészek lépnek fel. A szereplők fiatalítása felkelti a velük azonos vagy hasonló korú közönség érdeklődését. A balettől az operán, a színházon át a képzőművészetig, a performance-okig a legkülönbözőbb műfajokban olyan produkciókat hozunk létre és támogatunk, amelyek nálunk kerülnek először a publikum elé. Az elmúlt években igazi városfesztivállá nőtte ki magát a BTF. A legnagyobb intézmények, mint az Operaház, az Erkel Színház, a Müpa, a Zeneakadémia, a Nemzeti Színház mellett tovább nyitottunk a kerületek művelődési és kulturális terei, galériák felé. A legszélesebb körben működik a fesztivál programszervezése, ezáltal nemcsak fizikai, hanem a szellemi térben is terjeszkedünk. Rengeteg az ingyenes program, sok az olyan társműfajokat képviselő projekt, amely egységáron látogatható.

 – Az idei fesztivál egyik kiemelkedő meglepetésének ígérkezik John Malkovich rendhagyó színházi zenei one man drámája, A diktátor utolsó beszéde. A márciusi hamburgi világpremier után a kontinensen a Müpában látható először.

– Mint bármelyik más nemzetközi program esetében, menedzserirodákon és személyes kapcsolatokon keresztül szereztük meg a produkciót. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az ügynökségekkel, ajánlatokat küldenek nekünk a fesztiválra, mi is kérünk vendégművészeket. John Malkovich 2012-es, emlékezetes vígszínházi sikere óta szerepelt a listánkon, idén végre sikerül elhozni. Szerencsére hosszú távon tudunk tervezni. Megfelelő az anyagi hátterünk, kormányhatározat garantálja 3 évre előre a költségvetésünket.

– Nyilván vannak személyes kedvencei, az ízléséhez közelebb álló műfajok, alkotók…

– Az idei programok közül kiemelem a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének Peer Gynt című táncdrámáját, Pumeza Matshikiza áriaestjét, Gyenyisz Macujev zongorakoncertjét, a Shanghai Quartet, a Lappföldi Kamarazenekar hangversenyét, Dvořák Stabat Materét a Prágai Filharmónia Kórusának előadásában. A magyarok közül pedig Mocsári Károly és Balázs János kétzongorás keringőestjét és a Múzsák csöndje – Múzsák hangja című kétnapos sorozatunkat ajánlom mindenki figyelmébe. Úgy gondolom, hogy egyfajta minősítése nemzetünknek mindaz, ami kulturális színben, értékben, tartalomban a Budapesti Tavaszi Fesztiválon megjelenik.

Szentgyörgyi Rita