Hullámház a néprajznak

Rendkívüli teljesítmény, hogy hazai építésziroda nyerte az új Néprajzi Múzeumra kiírt nemzetközi tervpályázatot, a Napur Architect terve szerint a Liget Budapest projekt részeként 2019 nyarára épül fel, és nemcsak hatalmas kiállítóterek, hanem gyermekmúzeum, látványraktár, étterem, kávézó, rendezvénytér is lesz, a két, lejtős tetőn pedig valódi kert.

A Városliget teljes felújítását, és a lebontandó, elhanyagolt építmények, illetve a parkoló helyén új múzeumok létrehozását célzó Liget Budapest projekt részeként új otthont kap a Néprajzi Múzeum is 2019 nyarára. A Kossuth téren, a Kúria egykori palotájában múzeum célra nem megfelelő körülmények között működő intézmény a több mint száznegyven éves történetében először kap méltó helyszínt. A tervek szerint időszaki tárlattal nyitnak, az új állandó kiállítás – amelyben a magyar és a nemzetközi anyag egymásra reflektálva látható majd – később készül el.

Az Ötvenhatosok terére, az emlékmű elé szabott telekre kiírt nemzetközi tervpályázatot igen erős mezőnyben, világhírű külföldi irodákat megelőzve nyerte meg a Ferencz István és Marcel nevével fémjelzett Napur Architect iroda. Ez egyébként a második pályázat volt: az első még az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkára szólt. Miután arról született döntés, hogy oda visszaépítik az ötvenes években eldózerolt szecessziós Városligeti Színházat, a múzeum átkerül a Városligeti fasor torkolatával szembeni részre, az 1956-os emlékmű elé. Itt a parkot kímélve, a jelenleg lebetonozott, illetve macskaköves területen épülhet fel.

A magyar építészek a többi pályázóval ellentétben radikális, ám egyszerű és teljesen logikus döntést hoztak. A múzeum java részét a föld alá helyezték, a két szélén pedig „felhajlik” néhány emelet magasságig az épület. Így nemcsak szabad átjárás, hanem rálátás is nyílik a Városligetre, és az emlékmű méltó keretet kap a hullámszerű házzal. Külsejére áttört népi motívumokkal díszes fémburkolat kerül. A környezetét visszaparkosítják, a két tetőrészen pedig összesen hét olyan szerkezeti pont lesz, ahol többméteres vastagságban lehet földréteg, így komoly facsoportokat terveznek ide, a gyepes területek mellett.

A múzeum kérésére az időszaki és az állandó tárlatok több ezer négyzetméteres termeit a föld alá helyezték: ez a hűtés-fűtés szempontjából is ideális, de műtárgyvédelmi szempontból is jó. A föld feletti múzeumokban ugyanis gondosan árnyékolni kell, hiszen a napfény károsíthatja a kiállított kincseket. Emellett koncepcionális kérdés is, hogy ma már mesterséges, tervezett megvilágítást alkalmaznak a kiállításokon. Itt lesz egy kisebb mélygarázs, a tárlatokhoz a ki-be rakodás területe és a gépészet is.

Az új Néprajzi Múzeumban látványraktár is helyet kap majd: a harmincötezer darabos kerámiagyűjtemény egy részét mutatják majd itt be, a tervek szerint interaktív, korszerű módon. A lefelé vezető lépcsőknél lesz, és az elképzelések szerint ingyenesen tekinthető majd meg.

Az épület Műcsarnok felőli oldalát nevezték el az építészek „zajos oldalnak”. Oda kerülnek azok a funkciók, amelyek bizonyos nyitottságot vagy plusz zajforrást jelentenek. Amint a ligetbudapest.reblog.hu oldalon nemrég Kemecsi Lajos főigazgató elmondta, a zajos oldal földszintjén a Városliget látogatóközpontja működik majd, az összes itteni intézményre szóló jegyértékesítéssel, tájékoztatással. Lesz itt étterem is, az első emeleten pedig a gyermekmúzeum. Ilyen még sosem volt Magyarországon. Minden korosztályt a saját nyelvén szólítanak majd meg a gyermekmúzeum kiállításai. Felfedezés és értelmezés, játék, alkotás, beszélgetés formájában ismerkedhetnek a gyermekek a múzeummal, annak gyűjteményeivel. Külső-belső játszótér kapcsolódik majd a területhez, és ottalvós programokat is szerveznek majd itt, az éjszakai múzeumban. Fölötte rendezvénytér lesz, amely meg is osztható, nemcsak saját, hanem befogadott eseményekre.

A túlsó oldalra, a „csendes” részre kerülnek a dolgozói irodák, könyvtár, a földszinten a múzeumi bolt, és egy üzlethelyiség kávézóval.

Zsiray-Rummer Zoltán