Séta évszázadokon át

A főváros VII. kerülete sűrű történelmi helyszín, híres magyarok születtek itt, a zsidónegyed ma is pezsgő világában évszázadokat utazhatunk át virtuálisan, ha felkerekedünk egy sétára az utcákon-tereken.

Az egykori pesti falakon túli terület, a mai VII. kerület kertes-mocsaras vidékből vált lüktető, belvárosi helyszínné. Erzsébetvárosban alig akad olyan utca, ház, amely ne lenne emlékek őrzője, nemcsak a helyiek számára, hanem az egész ország, benne a különböző nemzetiségek és egyházak számára is, de kuriózumot jelent a külföldről idelátogatóknak is. Tegyünk egy sétát a pezsgő utcákon, híres emberek, a zsidóság és a gasztronómia nyomában!

Az irodalom és mozi bölcsője

Petőfi Sándor a diákkorában, az 1830-as években egy Síp utcai lakásból járt az evangélikus gimnáziumba, majd 1847-ben egy Dohány utcai lakásban rendezkedett be feleségével, Szendrey Júliával. Velük lakott Jókai Mór is, Petőfi pedig itt írta a Nemzeti Dalt, aztán Vasvárival innen indult a Pilvax kávéházba – a többi pedig már történelmünk része. Számos híres író, színész született, vagy lakott a kerületben, Krúdytól Füst Milánon át Darvas Liliig, Mikszáth Kálmántól Karinthy Frigyesen át Örkény Istvánig. Itt áll a New York kávéház, irodalmárok néhai törzshelye, vagy az 1895-ös első hazai filmvetítés helyszíne, a Royal szálloda. Talán nincs még egy kerület, ahol ennyi emléktábla jelezné az utcákon, a Károly körúttól a Nagykörúton túli helyszínekig az egykori híres lakókat.

New York kávéház

A zsidóság központja

Miután lehetővé vált izraeliták megtelepedése Pesten (addig törvény tiltotta), a 18. század végétől jelentős számban a mai Deák tér környékére költöztek. Így jött létre az erzsébetvárosi zsidónegyed, nagyjából a Károly körút – Király utca – Nagykörút – Dohány utca által határolt területen. Három zsinagógája közül kettő működik, köztük Európa egyik legnagyobbja, a Dohány utcai. A második világháború borzalmainak, a holokausztnak és az itteni gettónak az emlékét az ennek kertjében álló, megindító krómacél szobor is őrzi, egyebek mellett. A zsidóság mai virágzó hitélete, kóser intézményei és hivatalai jelentik a folytonosságot.

Dohány utcai zsinagóga

Szent Erzsébet rózsái

A Nagykörúton kívüli terület a főváros egyesítése, 1873 után indult fejlődésnek. A Keleti pályaudvar melletti sűrű utcahálózat néhány év alatt telt meg házakkal: a szédítő iramú fejlődés miatt ragadt rá e területre a „Csikágó” elnevezés, utalva az amerikai nagyvárosra. Errefelé található a világhírű néhai üvegművész, Róth Miksa emlékmúzeuma is. A közeli Rózsák tere az itt álló Szent Erzsébet-templom után kapta a nevét, az Árpád-házi királyleány attribútumai ugyanis e virágok. Távolabb, a Városligeti fasor impozáns villái között van a Fasori Evangélikus Gimnázium, ahol Nobel-díjasaink közül Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus és Harsányi János közgazdász is tanult.

Színesedő tűzfalak

Erzsébetváros igen sok tűzfallal rendelkezik. Az önkormányzat, a Színes Város Csoport és a Neopaint együttműködésének köszönhetően ezek kiszínesedtek. Van, ahol az adott ház „folytatódik” a saját oldalfalán, van, ahová a várost, vagy a VII. kerületet jelképező alkotás készült, másutt régi reklámokat idéznek meg, de több helyen autonóm művészi munka is látható.

Túl a buliturizmuson

Az utóbbi tíz-egynéhány évben főképp a külföldi turisták körében vált népszerűvé a Kazinczy utca környéki romkocsmák és bárok hálózata, valamint néhány éve a Gozsdu-udvar vendéglátóhelyei. De a fejlődés töretlen, számos kisebb-nagyobb, meghitt vagy épp pezsgő helyszín nyílt azóta is, az „őslakos” pestiek is mintha kezdenének visszatalálni ide. A már említett kóser éttermeken kívül szendvicsbárok, kávézók, klasszikus „beülős helyek” is várják a munka után, vagy hétvégén kikapcsolódni vágyó társaságokat, érdemes akár többet is útba ejteni egy-egy estén.