Nosztalgia helyett aktualitások

 – Már mostanra is eljutottunk odáig, hogy nagyon sokan a világon úgy tekintenek a rendezvényre, ahová az életük során legalább egyszer el kell jutni, rajta van a bakancslistán, és az a célunk, hogy minél többen gondolják így – mondta el Kádár Tamás, a Sziget projektvezetője, akivel mások mellett az európai trendekről, az országonként eltérő zenei ízlésbeli különbségekről és a külföldi konkurenciával folytatott versenyhelyzetről is beszélgettünk. Az idén a huszonötödik jubileumát ünneplő fesztiválon mások mellett Pink, a Major Lazer, a Kasabian, a Billy Talent veszi be a nagyszínpadot augusztus 9 és 16 között.

A jubileumi program összeállítása kapcsán mire fordítottátok a legnagyobb figyelmet?

Az volt a célunk, hogy ne egy múltba révedő visszatekintésről szóljon az évforduló, hanem simán csak szervezzünk egy nagyon jó hangulatú fesztivált, éppen ezért nem is gondolkoztunk különleges nosztalgikus elemeken vagy programokon, persze azért néhány meglepetés lesz így is. Ugyanez elmondható az előadók esetében is: általában jelentős eltérés mutatkozik aközött, hogy kiket szeretnénk az adott évben leginkább elhívni és végül kiket sikerül megnyernünk. Az utóbbi Szigetek alkalmával különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy minél több olyan sztár lépjen fel nálunk, akik mindenhol óriási névnek számítanak világszerte, idén ebből a szempontból mindenképpen Pink a legnagyobb dobásunk. Emellett azonban ugyanilyen fontos számunkra a sokszínűség, hogy minden műfajból és stílusirányból kiemelkedő produkciók képviseljék magukat.

Az eddigi jegyeladások alapján melyik főfellépő generálja a legnagyobb érdeklődést?

Valószínűleg nem okozok nagy meglepetést azzal, hogy Pinkre kíváncsiak a legtöbben, három hét van a fesztiválig, de már most kevés jegy maradt arra a napra. Az ő fellépésére különösen büszkék vagyunk, hiszen egyrészt ez a “nagy visszatérő” turnéja, másrészt ennek ellenére viszonylag kevés helyen ad koncertet, szóval nagyon örülünk, hogy elfogadta a meghívásunkat. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a többi napra is nagy az érdeklődés, szóval izgalmas programot sikerült szerencsére összeállítanunk.

Megdőlhet idén ismét a látogatói rekord?

Jelenleg erre nem számítunk, a tavalyi év olyan kiemelkedően jól sikerült, hogy nagyon meglepődnénk, ha túlszárnyalnánk idén.

Milyen tényezőkön múlik egy adott év sikere? Elsősorban a fellépőkön vagy más szempontok is hasonló szerepet játszanak? 

Nagyon sok szemponton múlik: függ természetesen a fellépőktől, azon, hogy mennyire tudjuk megszólítani velük a szélesebb közönséget, a Sziget esetében ugyanis nagyon vegyes a látogatók ízlése, sokféle igényt kell kielégítenünk. A magyaroknak, a nyugat- és a kelet-európaiaknak mind különböző nevek számítanak vonzóbbnak. De hasonlóképpen lényeges, hogy az adott évben mennyire erős a nemzetközi fesztiválmezőny, a vetélytársaink mely előadókat nyerik meg, illetve mennyire hatékony a marketingkommunikációjuk.

Miben érthetőek tetten az ízlésbeli különbségek hazánkban európai viszonylatban?

Sok esetben tapasztaljuk, hogy olyan előadók, akik egy nyugat-európai fesztiválon már headliner pozíciót töltenek be, itthon még szinte ismeretlenek és ha elhívjuk őket a Szigetre, sokan csodálkozva kérdezik, hogy ők kicsodák.  Nyugatabbra sokkal gyorsabban futnak be az új nevek, erőteljesebben követik az aktuális trendeket és mivel a közönségünk jelentős százaléka onnan érkezik, ezért mi is figyeljük, kik számítanak Angliában vagy Németországban az aktuálisan népszerű előadóknak. Nagyon jó példa a jelenségre a The Chainsmokers esete: az idei Sziget egyik legérdekesebb fellépője, azonban sokan nem ismerik itthon a nevüket. Aztán természetesen, ha rákeresnek Youtube-on, rájönnek, hogy ők azok, akik nemrég a Coldplay-jel zenéltek együtt, de önmagában a nevük kevesebbet mond a hazai közönségnek. Ellenben nyugaton sokkal hamarabb reflektorfénybe kerül egy friss sztár.

A bérletvásárlók nyolcvanöt százaléka nyugat-európai – a fellépők összeállításánál is elsősorban az ő ízlésüket veszitek figyelembe?

A nagyszínpad programjának szempontjából nem kifejezetten, próbáljuk olyannyira sokszínűvé tenni, hogy mindenki megtalálja a számításait. Nagy fájdalmunk azonban ezzel kapcsolatban, hogy az idei évben kevesebb rockzenekart sikerült elhívnunk, mert alig turnéznak augusztusban a nagyobb nevek közül. Az OTP Bank sátrával azonban valamelyest próbáljuk pótolni ezt a hiányt, ahol, ha nem is az abszolút legnagyobb világsztárok, de számos ismert és minőségi formáció lép fel ebből a műfajból.

A jelenlegi trendek tekintetében a közeljövőben számíthatunk arra, hogy ismét lesz metálszínpad a Szigeten?

Valószínűleg nem. Érezzük, hogy jelentős igény mutatkozik metálzenekarokra, mindezt igyekszünk is kielégíteni, de egy különálló színpadot egy egész hétre megtölteni igazán jó nevekkel ma már szinte lehetetlen küldetés lenne.

És azon nem gondolkoztatok, hogy átrakjátok a Szigetet júniusra, amikor jelentősen több az elérhető, kiemelkedő név? Idén a nyár elején turnézott mások mellett a Guns ’n Roses, a Kiss, az Aerosmith, a Foo Fighters, a Linkin Park vagy éppen a Green Day… 

Minden évben felmerül ez az opció, de sajnos igazodnunk kell ahhoz is, hogy Európában mely időszakokban vannak egységesen iskolai szünetek, júniusban pedig számos országban még nincsen. Mi pedig egy egész hetes nyaralás-élményben gondolkozunk, ami ebből a szempontból gátat szabna, pedig valóban könnyebb lenne világsztárokat elhívni a nyár első felében, ahogy ezt tesszük a VOLT Fesztivál esetében is.

Az elmúlt években a fesztiválok megszaporodásával és – a lemezpiac bedőlésével – a már szinte kizárólag a fellépésekből élő együttesek helyzetének köszönhetően igencsak erőteljes versenyhelyzet alakult ki a rendezvények között – ez a tendencia továbbra is fokozódik vagy már stabilizálódott?

Jelenleg is halad előre és fokozódik, ugyanis nem csupán arról van szó, hogy egyre több hasonló rendezvény születik, hanem arról is, hogy melyik, mekkora költségvetésből gazdálkodhat. Utóbbi szempontból pedig még mindig nem tartozunk az élmezőnybe és annak ellenére, hogy sokan szidnak minket a magas jegyáraink miatt, európai viszonylatban még mindig olcsónak számít a Sziget, nekünk pedig ezekből a lehetőségekből kell kitermelnünk a fellépőinket.

Az olyan konkurens rendezvényeknek, mint a belga Pukkelpopnak vagy az osztrák FM4 Frequency Fesztiválnak nagyságrendileg mennyivel nagyobb költségvetés áll a rendelkezésére? 

Nem ismerem pontosan a költségvetéseiket, de jóval lényegesebb szempont, hogy az említett rendezvények egy három-négy napos fesztiválért árulnak hasonló árban bérletet, mint amennyiért mi nagyjából dupla annyi programnapot töltünk meg – mindez pedig jóval nagyobb kihívást jelent.

Melyek a Szigetnek azok a távlati célja, amelyet mindenképpen szeretnétek megvalósítani?

Évek óta folyamatosan azon dolgozunk, hogy ne csak azért látogasson hozzánk a közönség, mert az adott napon valamelyik kedvencük fellép, hanem azt szeretnénk elérni, hogy maga a Sziget, mint márka váljon olyan hívószóvá, aminek részesei szeretnének lenni. Szerencsére már mostanra is eljutottunk odáig, hogy nagyon sokan a világon úgy tekintenek a rendezvényre, ahová az életük során legalább egyszer el kell jutni, rajta van a bakancslistán, és az a célunk, hogy minél többen gondolják így. Függetlenül attól, hogy éppen a The Chainsmokers, Pink vagy valaki más szerepel a programban.

Német Dániel