„A téma eleinte mindig a borzalom felől közelít hozzám…”

„A téma eleinte mindig a borzalom felől közelít hozzám, aztán annyira beszippant, hogy úgy érzem, valamivel fel kell oldani.” „Néha a legbanálisabb tárgyak inspirálnak, amiket bolhapiacon szedek össze. Zsákmányállatok, amit a fehér macskám gyűjt: vakondok, néha egy lefojtott kínzó belső gyötrelem, amit másképp nem is tudnék feldolgozni.” „Halmozok, újragondolom, fekete szurokban forgatok, freak vagyok…? …túl intim, túl veszélyes, túl borzalmas, túl vicces, túl ironikus, túl giccses… Borzalmak… a műtermem falába „égett” mikró… horror, lerakat… latex, lemez, légszomj, vírus, vedlés, genotípus, varratok, ex-votok, mágia, méh, mohóság, gátlástalanság.” „Nagyon hiszek abban, amit csinálok, nem lehet a festészetet-művészetet hit nélkül csinálni. Ehhez értek, ez az, amit őszintén tudok művelni, ha mást csinálnék, nagy valószínűséggel kudarcot vallanék. „Számomra nagyon fontos a jó műterem, a környezet, ahol dolgozom, az emberek, akik körülvesznek. Jelenleg az APA-ban foglalok műtermet, itt nagyon kedvezőek a feltételek.”

VEREBICS ÁGNES, festőművész