Fekete Péter: „Európa cirkuszművészeti fellegvára épül Magyarországon!”

Cirkuszművész, színházi rendezői-igazgatói múlttal vezeti a Fővárosi Nagycirkuszt, amelynek arculatát többek között színházközeli produkciókkal újította meg. Nagy kihívások előtt áll az intézmény, a térség legjelentősebb kőcirkusza: egy új cirkuszművészeti központ valósul meg néhány éven belül Budapesten.

A Csodagömb – Cirkuszi Nagykarácsony című műsorral varázsolnak ünnepi hangulatot idén. Milyen számokat emelne ki a nemzetközi produkcióból?

A klasszikus cirkusz legerősebb hagyománya, hogy egyszerre három generációt is kiszolgál. A nagyszülő és az unoka, a tinédzser és a szülők együtt tudnak önfeledten szórakozni. Más műfajban ez nem így van. A Csodagömb a klasszikus cirkuszművészet műsorszámait kínálja. Karácsonyi csodavilágot teremt Agustín Viglione argentin buborékfújó művész, a Minszkből érkezett kozák dzsigitcsoport artistái száguldó lovak hátán lovagolnak és mutatnak be trükköket. Az osztrák Gärtner Family elefántszáma jól tükrözi az ember és állat együttműködésének harmóniáját, egy-egy szóra, szemvillanásra dolgozik együtt a tréner és az elefánt. A Fővárosi Nagycirkuszba csak olyan állatszámok kerülhetnek be, amelyek ember és állat pozitív egymásra hatásáról szólnak.

 

A Lúdas Matyival, a Rómeó és Júliával nyitottak a színházi jellegű előadások irányába. Milyen céllal?

A társművészetek hatással vannak egymásra, ahogy a cirkuszművészet hat az irodalomra, a színházművészetre, úgy természetes, hogy a balett, a zene, a színház is hat a cirkuszművészetre, amelynek jól bevált kiegészítő elemei a tánc-, a zene-, a báb- és a színházművészet. Útkeresésben vagyunk, mire az új cirkuszművészeti központunk megépül, addigra tudnunk kell, milyen tartalommal fogunk működni.

 Az elképzelések egy közép-európai cirkuszművészeti találkozóhelyről szólnak. Hogyan áll az új épület tervezése, és mire terjed ki a tevékenységi köre?

Egyelőre még a helykeresésnél tartunk. Amikor dönt a kormány a helyszínről, onnantól kezdve három év alatt kerülhet megépítésre az előzetes tervek szerint. Egy európai csúcsintézmény létrehozása, működtetése nagy szakmai kihívás. Az új központ a cirkusz mellett kutatótárat, oktatási helyszínt, múzeumot foglal magában, ahol a cirkuszművészet iránt érdeklődők minden információt megtalálnak. A tartalmi alapokat már most építjük. Cirkuszpedagógiai programokat tartunk a Fővárosi Nagycirkuszban, matematika-, fizika-, biológiaórát a cirkuszművészet segítségével. Egy-egy cirkuszi szám megtekintése segít a tananyag megértésében, a súrlódás fogalmától az egyensúlyérzéken át a matematikai kombinációkig. Folyamatosan hívnak nemzetközi kulturális konferenciákra, legutóbb Szentpéterváron beszéltem arról, hogy a közoktatásban milyen szerepe lehet a cirkuszművészetnek. A bizalom, a pontosság, az egymásra figyelés mind-mind olyan alapfogalmak az életünkben, amelyek fontossága egy-egy cirkuszi szám megnézésével azonnal rögzül. Ettől válik közérdekűvé a cirkuszművészet, és nem pusztán csak szórakoztat. Az emberi erővel végrehajtható csoda, a teljesítőképesség határainak a feszegetése – fegyelmezett munkával, kitartással – követendő példa a társadalom számára.

 A társadalmi felelősségvállalás jegyében mit tesznek azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek és felnőttek is eljussanak az előadásaikra?

Nemzeti előadó-művészeti intézmény vagyunk, a jegyeink legalább tíz százalékát egész évben az esélyegyenlőség biztosítása érdekében eljuttatjuk a rászorulókhoz. Kiemelten odafigyelünk hátrányos helyzetű társainkra, alapfeladatunk az előadások audio-narrálása a vakoknak és gyengénlátóknak, jeltolmács a siketeknek, a megfelelő hozzáférés a mozgássérülteknek.

2018 jelentős év a cirkuszművészetben. Milyen újdonságokkal készülnek januárban a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválra?

250 éves az európai cirkuszművészet, a mi rendezvényünkkel indul a jubileumi év. Több mint 20 országból érkezik hozzánk 150 cirkuszművész, fellépő, 50 cirkuszigazgató, menedzser. A Fővárosi Nagycirkusz előtt felállítunk egy négyméteres lovat, az épületbe egy alagúton keresztül lehet majd bejönni, amelyben rendezünk egy kiállítást, 250 képben feldolgozva a 250 év történetét. Európa minden országából egy-egy olyan pillanatot emelünk ki, amikor valamilyen különlegesség történt a cirkuszművészetben. A fesztivál idején párhuzamosan kerül bemutatásra a klasszikus és a kortárs cirkusz. A Nemzeti Színházban, a Várkert Bazárban, a Trafóban és a Fővárosi Nagycirkuszban is lesznek újcirkuszi produkciók.

Fotó: Hegedűs Róbert

 A magyar cirkuszművészet jelenleg miben számít úttörőnek?

Egyrészt van egy nagyon komoly tradíciónk, hosszú évtizedek munkája által nemzetközi rangot vívott ki a magyar cirkuszművészet, világhírű artistaművészeink, elődeink megalapozták jó hírünket a világban. Másrészt különleges helyzetben vagyunk: Európa közepén egyedül nekünk van épített kőcirkuszunk, hozzánk érkeznek, nálunk találkoznak a legjobb cirkuszművészek a környező országokból. Végezetül pedig az elmúlt évek során elindított megújulási folyamatnak köszönhetően világszerte kíváncsiak az itt végzett szakmai munkára. Ez a hármas egység méltán pozícionál bennünket arra, hogy Európa cirkuszművészeti fellegvára legyünk.

Szentgyörgyi Rita