Zoób Kati: „A jövő hagyományait mi hagyjuk örökül”

A balatonfüredi Vaszary Galériában augusztus 12-én nyílik meg a 20. század egyik legsokoldalúbb női művészét bemutató nagyszabású kiállítás Zoób Kati, részben Lesznai Anna meséi által inspirált gyönyörű ruháival.

TM Hogyan kerültél kapcsolatba Lesznai Anna világával?

– Tavaly két könyvét is megkaptam egy barátomtól, és ahogy utánanéztem a személyének, rádöbbentem, hogy gyerekkoromban az ő mesekönyvéből rajzoltam át a mintákat selyempapíron. Sőt, otthon és az irodámban is őrzöm néhány könyvét. Elhatároztam, hogy világhírű nőalakoknak szerveznék egy kiállítássorozatot, akik híres férfiak között nagyívű alkotók voltak, mint Sonia Delaunay, Tamara de Lempicka festőművészek. Végül Lesznai Anna lett az első a sorban, aki a vidéki magyar díszítőmotívumok interpretálásáról a legismertebb. Koós Károlyhoz hasonlóan az egyik magyar alkotóművész, aki art deco díszítőművészetet hozott létre ezekből a motívumokból a kor aktuális és friss ízlésével áthatva. Ebben párhuzamosan haladunk. Én is sokat használok a magyar motívumokból, én sem az eredeti vidéki vagy paraszti kultúra elemeit jelenítem meg, hanem azoknak a tartalmára és esztétikájára reflektálok a mai divat szerint. A másik fontos párhuzam, hogy Lesznai Anna életének egyik meghatározó helye a mesebeli vidéki kastély volt, ahol az értelmiség összegyűlt. Jómagam is egy inspiráló, kissé szeparált vidéki kúriában nőttem fel, és számtalan olyan emberrel találkozom, aki az aktuális művészvilág meghatározó személyisége.

TM Mitől számít rendhagyónak a balatonfüredi tárlat?

– A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a legnagyobb alázattal dolgozták fel a Lesznai-életművet, amiből egy speciális válogatást mutat be a kiállítás a meséitől a versekig, a kézírásától a számára fontos személyiségekig. Ezt a koncepciót egészítem ki a saját világommal, a párnákon, ruhákon általa használt hímzésmintákhoz kísértetiesen hasonlóakat használok a saját kollekciómban. Van egy közép-európai népviseletet feldolgozó, mesetörténet ihlette kortárs kollekcióm, amelynek a magyar elemeit akár Lesznai Anna is tervezhette volna. Az írásaira, a sok kis jegyzettel, rajzzal teletűzdelt kézírásának a változásaira is reflektálok a saját életemből megjelenített írásokkal a ruhákon.

TM Mit üzen a 21. századnak száz év távlatából Lesznai Anna életműve?

– Az egyik legfontosabb üzenete az otthon jelentősége, amelyben felnövünk, a bölcsőnk, ahol anyáink, nagyanyáink neveltek minket. Az ő kultúrájukat megkapjuk, átvesszük, és nekünk kell továbbfejleszteni. Azt szoktam mondani, hogy a jövő hagyományait mi hagyjuk örökül. Az alkotó, kreatív nő egyik feladata, hogy a lekvártól az igényes társaságokig, a gondolatoktól a kézimunkákig próbálja megőrizni és átadni a gyerekeinek, az unokáinak azokat a fontos dolgokat, amiket genetikailag nem lehet örökölni, csak szellemileg. Egy anyának a feladata nemcsak az, hogy gyereket neveljen, vendégül lásson, működtessen egy otthont, hanem az is, hogy inspiratív környezetet teremtsen. Lesznai Anna csodálatos szellemi közegben született, inspiratív környezetben élt. Művészete arra is komoly példa, hogy miként lehet magas intellektussal egy hagyományt továbbadni.

TM Textúra címmel korábban már volt kiállításod irodalom és kézművesség kapcsolatában.

– A Textúra kiállítás a tetemes csipkegyűjteményemből született, amihez találtam irodalmi tartalmat, és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen feldolgoztuk. Régi és kortárs írók megfogalmazták, hogy számukra mit jelent a kézimunkázó vagy a kézimunkába burkolt nő. A csipkéhez a fehérnemű révén intimitás, ledérség társul, és nem is gondolnánk, hogy még mennyi jelentése lehet. Amikor hozzátettük közel 35 író gondolatait a múltból és a jelenből, gazdag tartalmat kaptak ezek a csipkék. A mostani kiállítás egy újabb alkalom arra, hogy kimondjam a belső gondolatokat, amelyek foglalkoztatnak.

TM Hogyan esett a választás Balatonfüredre a Lesznai-kiállítás helyszíneként?

– Ötödik éve Balatonfüreden mutatjuk be a Katti Zoób divatház egész éves kollekcióit. Nagy szerelem alakult ki a várossal, sok olyan inspirációt hozott, amit másutt nem tapasztalok. Igazán otthon érzem itt magam, bíznak bennem, nagyvonalú lehetőséget biztosítanak arra, hogy a nagy léptékű projekteket megvalósítsam.

TM Az általad képviselt márka úgynevezett küldetése, hogy a hagyománnyal ötvözze a modernitást…

– Szerintem nincs modern kor múlt nélkül. Mindennek a gyökere a múltunk, a hagyományunk. A divatipar a kézművesség művészete, amiben nem lehet újat kitalálni, csak a régit lehet új módon közvetíteni. A mai alkotónak a dolga, hogy a zajos divattömegben valami egyénit alkosson, aminek kulturális ereje is van.


TM Milyen trendek felé szeretnél elmenni?

– A színpadi művekhez hasonlóan valamiféle dramaturgiára épülnek a kollekcióink, miközben fontos kereskedelmi funkciójuk is van. Kicsit a trendekre reagálnak, kicsit a belső világomra. Különleges műfaj a miénk. Harminc-negyven évvel ezelőtt a divatszalonok ikonikus helyei voltak Budapestnek, amolyan társasági és kulturális központok, ahol a divat személyes műfajt képviselt. 20–25 szalon is működött a belvárosban. A Katti Zoób Divatház jelenleg az egyetlen klasszikus divatszalon Magyarországon, szinte már egy ipartörténeti emlék, miközben aktívan reagálnak kollekcióink a piac igényeire is.
A divat funkciója megváltozott, ma a világ bármely táján megveheted ugyanazokat a divatos darabokat, Ausztráliától New Yorkig. A nagy francia és olasz szalonokat is megtépázta ez a folyamat. Világviszonylatban is kevés márka dolgozik a miénkhez hasonló szisztémával. Különleges helyzetbe kerültünk azáltal, hogy őrzünk egy kézműves kultúrát. Haute couture ruhákat általában kulturális projektként készítünk, ezt kulturális missziónak tartom. Persze a kereskedelmi kollekcióink színvilágára, stílusára is jellemző az egyéni íz, mindamellett, hogy az aktuális áramlatokat is tükröznie kell. Elég renitens vagyok, nem reagálok mindenre kötelező módon, de hihetetlen élvezetet találok abban is, hogy évről évre hozzáteszem a piac logikájához a saját gondolataimat.

TM Nemrég Bécsben is nyílt Katti Zoób üzlet. Most jött el az ideje?

– 2008-ban nyitottunk Bécsben is egy szalont, ahol a budapestihez hasonlóan személyes bejelentkezésre fogadtunk ügyfeleket. Ezzel párhuzamosan a belváros extravagáns multibrand üzletében forgalmazták a ruháinkat, de négy éve eladták a fejünk felől az épületet. Akkor bezártuk a szalont is, mert 300 kilométerről nem lehetett működtetni. Ez év elején, egy reggel arra ébredtem, hogy üzletet szeretnék nyitni Bécsben. Az Opern Ringen van egy gyönyörű márkaboltunk. Most ostobaságnak érzem, hogy nem korábban nyitottuk. Nagyon szeretik a bécsiek.

Szerző: Szentgyörgyi Rita