„ITT KIALAKULT TÖRTÉNETI HAGYOMÁNYT FOLYTATUNK…”

A Városliget saját tradícióira épül a parkot átfogóan megújító Liget Budapest Projekt – mondja Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki szerint nemcsak egy zöldebb és vonzóbb Ligetet kap a főváros a projektnek köszönhetően, hanem a fejlesztés hosszú távon gazdaságilag is megtérül majd.

TM Úgy tűnik, hogy hosszú előkészítő szakasz után látványosan elkezdődött a Liget Projekt, a parkban több helyen már munkagépek dolgoznak…

– Valóban, a projekt gondolata 2011-ben fogalmazódott meg, azóta sokat formálódott és gazdagodott az eredeti terv, 2018-ban pedig a nagy léptékű fejlesztés szinte minden elemében látványosan fejlődtünk. A Néprajzi Múzeum új épülete – amelyet a közelmúltban a világ legjobb középületének választottak meg az egyik legnevesebb ingatlanszakmai eseményen, a londoni International Property Awardson – már látványosan épül a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén, az eddig parkolónak használt területen, de már az egykori Hungexpo irodaházak helyén felépítendő, a japán Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza megvalósítása is elkezdődött. A parkfejlesztés első elemei is láthatóak már, átadtuk a város
egyik legjobb kutyás élményparkját, de az új ifjúsági sportpályákat is használják már a Ligetbe látogatók. A Millennium Házaként megnyíló Olof Palme-ház felújítása a végéhez közeledik, de a Projekthez szorosan kapcsolódó, a parkhoz közel, a Szabolcs utcában felépítendő, csaknem 40.000 négyzetméteres Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ átadására sem kell már sokat várni.

TM Az építkezéseket látva úgy tűnik, hogy szinte egy teljesen új parkot kapnak majd a fővárosiak…

– Nem egyszerűen új épületeket hozunk létre, hanem egy szervesen itt kialakult történeti hagyományt folytatunk. A Ligetnek megvannak a saját tradíciói, amelyek egy több mint százéves, zöld parkba ágyazott, egyedülállóan sokrétű kulturális-rekreációs intézményrendszer gazdag kínálatát jelentik: múzeumokkal, állatkerttel, fürdővel, műjégpályával. Ezek egy részének már megtörtént a felújítása, másoknak most folyik a rekonstrukciója, bővítése, természetesen a mai kornak megfelelő, 21. századi technológiával berendezve. Mindezek mellett létrejön egy kortárs, ikonikus épületekből álló épületegyüttes is, amelynek különlegessége, hogy a Városliget egykori történeti tengelyét fogják újraalkotni a parkban. Eredetileg ugyanis a Ligetbe érkezők fő útvonala a Városligeti fasor volt, ahonnan nyílegyenesen lehetett eljutni az 1885-ben épült Nagy Iparcsarnokig. Ezt az egykori történeti tengelyt idézzük vissza, mai formanyelven: a Néprajzi Múzeummal, amely egyfajta új kapu is lesz, amelyen keresztül a látogatók megérkeznek majd a megújult Városligetbe. Ebből a kapuból indul ki az a bizonyos tengely, melynek a mentén épül a Magyar Zene Háza, és amely egyenesen az Új Nemzeti Galériáig vezet, amelynek a jövő év első felében kezdődik a kivitelezése.

TM Ha a fentebb említett szakmai központ a Liget Projekt része, akkor a Szépművészeti Múzeum nemrég befejeződött felújítását is ide kellene sorolni.

– Így igaz. A Szépművészeti Múzeum felújítása – köztük a 70 évig a közönség elől elzárt impozáns Román Csarnok rekonstrukciója – és modernizációja szorosan kapcsolódik a Liget projekthez, amely a park rehabilitációjával együtt a Városliget intézményhálózatának a megújítását is jelenti. A Szépművészeti Múzeum kapcsán azonban nemcsak az épület 21. századi színvonalon történt felújításáról beszélhetünk, hanem a megújult múzeumi terek mellett az új koncepció szerint rendezett állandó kiállítások is újdonságot jelentenek. A magyar képzőművészet ugyanis hosszú idő után visszatért a Szépművészetibe, ahonnan 1957 után két lépcsőben, szovjet mintára kioperálták. Így a múzeum ismét a magyar és a nemzetközi művészettörténet bemutatóhelyévé vált, úgy, ahogy az megnyitása idején is volt. A megújult Szépművészeti az ókori kultúrák – egyiptomi és az antik gyűjtemény – bemutatása mellett az 1800 előtti képzőművészet otthona lett, míg az ezt követő korszakok magyar és nemzetközi képzőművészete – a Városligetben 2021-re megépülő Új Nemzeti Galéria megnyitásáig – a Várban, a Nemzeti Galériában lesz látható.


TM A hírek arról szóltak, hogy a múzeum felújítása még nem fejeződött be. Már az összes állandó kiállítás látogatható?

– A felújítás oroszlánrésze már lezárult, csupán két új állandó kiállításrész megnyitása várat magára. A földszinten a Nemzeti Galériából a Szépművészetibe visszaköltöző magyar gótikus és reneszánsz anyagot – köztük a hírneves szárnyasoltárokat –, továbbá az emeleti részen a 17. és 18. század európai művészetét bemutató kiállítóterek megújítása zajlik. Ezeket a tárlatokat jövő év második felében veheti majd birtokba a nagyközönség.

TM A megújult Városliget mennyiben lesz hasonlatos és miben lesz más a világ számos országában található múzeumi negyedekhez képest?

– A Liget megújítását követően azoknál sokkal több, sokkal gazdagabb arculatú lesz. Itt európai rangú kulturális és rekreációs intézmények működnek
majd az elmúlt 150 év során szervesen kialakult környezetben. A Ligetnek jelenleg csak 60 százaléknyi zöldfelületét 65 százalékra növeljük, egyben a teljes parkfelületet megújítjuk, és új sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket alakítunk ki. Ez a fajta intézményi és zöldfelületi komplexitás így együtt sehol máshol nem található meg Európában. Ráadásul ez egy megtérülő beruházás lesz. A világ egyik legjelentősebb tanácsadó cége, a KPMG készítette el azt a gazdasági hatástanulmányt, amely szerint a megújult Városliget olyan egyedi vonzerőt, új névjegyet jelent majd Magyarországnak, amely éves szinten legalább háromszázezerrel több külföldi látogatót vonz majd Budapestre. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Liget Budapest Projekt tizenöt éven belül, a turisztikai többletbevételek révén, nemzetgazdasági szinten visszahozza majd a ráfordított közpénzeket. Ráadásul a megújult zöldfelülettel, új és megújított múzeumokkal, kulturális és szórakoztató intézményekkel, Európa egyik legjobb, kibővített állatkertjével, műjégpályával, gyógyfürdővel, sportpályákkal, modern játszóterekkel egy olyan különleges, kulturális-rekreációs negyed jön létre Európában, amely a maga nemében egyedülálló, sehol máshol nincs – s ennek legfőbb haszonélvezői a környékbeliek, a városlakók, s mi, magyarok leszünk, akik a legtöbbször látogatjuk, látogathatjuk majd a Ligetet.

Szerző: Szentgyörgyi Rita