Az évezredes határváros

Sopronban lépten-nyomon a múlt emlékei köszönnek ránk: már a Római Birodalom korában is jelentős település, a középkoron át napjainkig úgyszintén fontos helyszín. A gyönyörűen felújított barokk városkában és környékén több vezetett túrán ismerkedhetünk meg a római, a kelta, a középkori legendákkal és helyszínekkel.

„A leghűségesebb város” néven ismert, a nyugati országhatárnál fekvő Sopron több évezredes múltra tekinthet vissza. A régészeti leletek tanúsága szerint már az időszámításunk előtti hatodik évezredben is lakott volt a környék, a mindig is kereskedelmi és vándorutak metszéspontjában fekvő város a Római Birodalom korában is fontos hely volt. Sopron római kori elődje, Scarbantia az I. században kapott municípiumi rangot, a népvándorlás pusztításai után, a honfoglalást és államalapítást követően pedig királyi vármegyei rangot kapott a környék. A nyugatról megjelenő kereskedők magukkal hozták az ottani eredményeket, a céhektől a városi tanácson át a polgármesteri tisztségig. Az 1680-as évekbeli hatalmas tűzvész után alakult ki a nagyjából ma is ismert barokk belváros, és nyerte el végleges formáját a Sopron szimbólumává vált, római alapokon nyugvó Tűztorony. A törökök kiűzése után is szakadatlanul fejlődött, a közeli birtokosoknak, gróf Széchenyi Istvánnak és a fertődi Esterházyaknak is sokat köszönhet a település, ám az első világháború megakasztotta egy időre az aranykort: ekkor tartották a híres népszavazást, amelynek során a lakosság a Magyarországhoz tartozás mellett döntött, ekkor megerősítve a leghűségesebb város címet.

A műemlékek számát tekintve második az országban.

A műemlékek számát tekintve második az országban.

A kultúra mindig fontos szerepet játszott itt: már 1604-ben megalapították az ország első tudós társaságát, a tanult emberek és a nemesek körét, amely számos későbbi egyesület előhírnöke lett, de saját közlése szerint Liszt Ferenc is itt adta első nyilvános hangversenyét, kilencéves korában.

A turizmus igazán az első világháború után bontakozott ki, a szinte érintetlen barokk belváros helyreállítása, fejlesztése az ötvenes-hatvanas években indult meg, nemzetközi érdeklődéssel.

A barokk belváros, és a Tűztorony Sopron szimbólumává vált

A barokk belváros, és a Tűztorony Sopron szimbólumává vált

A műemlékek száma alapján a második az országban: a belvárosban sétálva, a kávézók, éttermek között egymás után sorakoznak a látogatható, különféle múzeumoknak helyet adó paloták és kisebb házak. A Soproni Múzeum szervezésében változatos sétákon lehet részt venni. A „Süt a pék, süt a pék” elnevezésű, gyermekes családoknak szánt városnézés során a Pék-házat látogathatjuk meg, egy egykori pékdinasztia székhelyét, ahol az játékosan ismertetnek meg bennünket a pékmesterség fortélyaival. Kirándulással egybekötött túrán is részt vehetünk: „Az égő hegy legendája” című sétán a Brennbergi Bányászati Emlékházat és a falu más érdekességeit tekinthetjük meg, a közeli erdők meséivel fűszerezve. A túra Sopronban végződik, a Központi Bányászati Múzeumban, ahol a gyerekcsoportok az élménybányát is bejárhatják. Szintén családoknak és iskolásoknak ajánlják a soproni föld alatti helyszíneket felkereső sétát: a „Rejtőzködő Sopron” elnevezésű túrán az I. évszázad római kori emlékei tárulnak fel, a Fórum Múzeumtól az Ízisz-szentélyen át a Tűztorony környéki római városfalakig és a Fabricius-ház kőtáráig.
A korábbi kultúrák emlékeivel a „Kelták: egy misztikus nép története” című, kirándulással egybekötött programon ismerkedhetünk, amelynek során az egykori harcias nép Sopron környéki ágának történetét mutatják be, akik a közép-európai térség egyik legnagyobb magaslati erődített telepét építették ki a Várhelyen. Az élménytúra itt kezdődik, majd a Fabricius-ház kiállítása következik, ahol a régészeti emlékek idézik fel az itt élt népek mindennapjait.

Felnőtteknek ajánlott „A Storno-család titkai” elnevezésű program: a humorosan csak „csendes magánlaksértésnek” nevezett sétán a Storno-gyűjtemény kulisszatitkait ismerhetik meg az érdeklődők, a híres kéményseprőinas, Storno Ferenc önszorgalomból megtanult hivatását felidézve, gyönyörűbbnél gyönyörűbb alkotásait megcsodálva, de a séta során bepillantást nyerhetünk családja életébe, valamint abba is, hogyan változott a soproni utcakép az elmúlt másfél évszázad alatt. A vezetett túra a Fő téren indul, a Storno-ház emeleti szintjét elfoglaló különleges gyűjtemény megtekintésével, majd az Előkapun és a Bécsi-külvároson át a Szt. Mihály-templomhoz érkezik a séta, melyet a régi temetőkertben lévő Szt. Jakab-kápolnával együtt Stornóék újítottak fel és a család tagjai is a temetőkertben leltek végső nyughelyükre. A „Liszt Ferenc nyomában” című túrán pedig zenés idegenvezetéssel lehet bejárni a várost, a hírneves zongoraművész-zeneszerzőhöz kapcsolódó emlékhelyeket felkeresve. Az egyénileg látogatható helyek közül izgalmas az 1300-as évekbeli alapokon nyugvó Ó-Zsinagóga, a Fő téri Patikamúzeum és a gótikus Kecske-templom, valamint a már említett Fabricius-ház, ahol rekonstruált 17–18. századi lakásbelsőket tekinthetünk meg.
De a környéken is számos kirándulási lehetőség adódik, a Lővérek dombos vidékétől Fertőrákoson át Balfig és több más kis faluig – ezek mind a méltán híres soproni borvidék helyszínei, a kékfrankos és a zweigelt otthonai.

Zsiray-Rummer Zoltán