Sármán Nóra: A ruháknak lelke van

Ruhái törékenyek, nőiesek és sejtelmesen romantikusak – pont olyan kifinomultan modernek, mint ő maga. Sármán Nóra neve élénken él a hazai divatszakmában, ráadásul nemrég egy menyasszonyi ruhakollekciót is piacra dobott. Nórival az egyediség erejéről, korunk divatjáról, és az inspirációhoz elengedhetetlen innovációról beszélgettünk.

Korábban csak megrendelésre készítettél menyasszonyi ruhákat. Honnan jött az ötlet, hogy egy kollekcióval rukkolj elő?

Nagyon szeretem az egyéni tervezést, de kockázatos, mert nem könnyű a menyasszonyok egyedi elképzeléseit megvalósítani. Mostani, húsz darabból álló kollekciómmal egy régi álmom vált valóra.

Milyen nőknek készültek ezek a modellek?

Igyekeztem minden nőtípus ízlését kielégíteni. Fontos számomra, hogy nyitott személyiségeknek és valódi egyéniségeknek alkossak. Távol áll tőlem a színpadias megjelenés, célom, hogy a ruháimban mindenki önmaga lehessen.

Gyakran áttetsző anyagokból dolgozunk.

Csipke, tüll és selyem jellemzi kreációidat. Számodra mit fejeznek ki ezek a matériák?

Drága anyagokkal dolgozom, melyeket olyan nagy divatházak használnak, mint a Lacroix vagy a Valentino. Folyamatos innovációt látok a csipkében, melynek tökéletes kiegészítője a hernyóselyem és a tüll. Mivel elegáns matériákat választok, gyakran a casual darabokból is estélyi ruha lesz! (nevet)

A prémium anyagokból azonban egyszerű szabásmintákat szabsz…

Vannak nők, akiknek jól áll a zsákruha, de sokan vágynak a nőies darabokra. Nekik próbálok újszerű vonalvezetéssel, gyakran áttetsző anyagokból olyan kreációkat alkotni, melyek sejtelmesen izgalmasak, de közben keveset láttatnak.

Egyre több felkérést kapsz, mégis egyedül dolgozol. Nem csökken az energiád?
Szerencsére nem. Segítségemre van a testvérem a varrásban, anyukám pedig az munka üzleti részét koordinálja. Persze minden új kihívás alkalmával rá kell jöjjek, hogy áldozatokat kell hoznom a saját világom megvalósításáért.

Követed a hazai és a nemzetközi divatot?

Persze! Muszáj képben lennem, hogy hol tart a világ trendje! (nevet)

És szerinted most hol tart?

A nagy divatházak minimum négy új kollekcióval jelentkeznek évente, ami egy rendkívül gyors munkát feltételez. Felgyorsult világunkban nehéz a tervezőknek elmélyülni a gondolataikban, és aprólékosan kidolgozni a részleteket. Mindenki az újdonságra hajt, hogy kielégítse a szomjas vásárlók igényeit, miközben nincs annyi innováció a trendekben.

„Sokszor menekülést érzek a kézműves aprólékosságomban.”

Mit gondolsz, miért?

Manapság minden divat, és a fast fashion pont ezt használja ki. Számos olyan fiatal tervező van, akinek miután megszerették az első kollekcióját, a következőben már valami teljesen mást várnak el tőle. A másik, hogy ma egy ruhadarab már nem szimbolizál társadalmi státuszt, és eltűnt a szociális érzékenység a divatból. Meggyőződésem, hogy hamarosan valami nagy változás fog bekövetkezni a divatvilágban, mert ez az állapot tarthatatlan.

Szerinted hogyan lehet letérni erről az útról?

Régen a nők maguknak varrtak, ezáltal egyfajta kötődés is kialakult a ruhadarab és készítője közt. Hiszem, hogy ezeknek a ruháknak szinte lelke van, és pontosan ezért nem szeretnék a tömegtermelésben részt venni. A magam részéről némi menekülést érzek a kézműves aprólékosságomban. Élvezem, hogy minden darab egyedi, és soha nincs két egyforma kreáció.

Élvezem, hogy minden darab egyedi, és soha nincs két egyforma kreáció.

Legutóbbi kollekciódat az elveszett paradicsom ihlette. Te is ilyen tökéletes világra vágysz?

Szerintem valahol mindenki álmodik arról, hogy jó lenne egy trópusi szigeten, homokos tengerpartoni élni, egy idilli helyen, paradicsomi állapotban. Ennek az elvágyódásnak az érzését szerettem volna belecsempészni a kollekcióba.

Öt sikeres év áll mögötted. Nemcsak viselik a ruháidat, de ki is állítják. Most éppen az Iparművészeti Múzeumban. 

A Kozma Lajos-ösztöndíj elnyerésével lehetőségem nyílt olyan kollekciót létrehozni, amely nem feltétlenül a hordhatóság szempontját helyezi előtérbe, hanem a kézművesség megismételhetetlenségének enged teret. Ezekből állított ki a múzeum, amire nagyon büszke vagyok.

Mi a terved a jövőre? Folyamatosan fejlődnöm kell, mert az inspirációhoz elengedhetetlen. Ez teszi élvezetessé a munkám, és arra sarkall, hogy még többet tanuljak.