PÁRBAJ, SZENVEDÉLY, HÁBORÚ

ÚJ KIÁLLÍTÁS A VÁRKERT BAZÁRBAN

Ismerjük történelmi tetteiket, de nem ismerjük személyiségüket. Hogyan éltek? Kit szerettek? Kit gyűlöltek? Miért rajongtak? Milyen szenvedélyek és indulatok fűtötték az első világháború idején döntéshozó szerepet játszó államférfiakat, koronás főket? A háború urai című interaktív elemekkel gazdagított kiállítás egy letűnt kor tizennégy vezetőjének személyiségéről, emberi oldaláról mesél.

A látogatót Ausztria császára és Magyarország királya, Ferenc József monumentális szobra és portréképe, valamint Erzsébet királyné élethű mása fogadja a bejáratnál. A kiállítás első termébe úgy sétálhatnak fel az ideérkezők, hogy fekete bársonyruhájában Sissy tekintete kíséri őket a lépcsősoron.

Ferenc József – akinek uralkodása alatt kitört az I. világháború – fontos szereplője a tárlatnak, így nem tehetjük meg, hogy nem mutatjuk be Sissyt, akinek kötődése is van a Várkert Bazárhoz. Férje építtette a Várkertet, és ha hajón érkezett a királyné, itt szállt ki, és sétált fel a ma is a nevét viselő lépcsősoron – fogalmaz Gerő András történész, a kiállítás egyik kurátora.

A kiállítás középpontjában ellenségek és szövetségesek ülik körbe a „háború urainak asztalát” a korabeli Európa térképe fölött. Ferenc Ferdinánd termének látványos berendezése a trónörökös vadászszenvedélyére utal: egyes források szerint a koronaherceg 300 ezernél is több állatot ejtett el élete során. A következő terem egy híres történelmi eseményt, Károlyi gróf és Tisza István párbaját idézi meg, amelyre egy nem fogadott köszönés miatt került sor.

A kiállítás nem hosszú falszövegekkel, személyes tárgyak tömegével, sokkal inkább elgondolkodtató idézetekkel, erős vizualitással és impressziók révén szólítja meg a közönséget.  „Végtére is egy teljesen átlagos fickó vagyok” – olvasható az V. Györgytől származó mondat a Hatalom Asztala teremben, amely egyike a kiállításon szereplő számtalan eredeti idézetnek.

A kiállítás egyfajta meditatív keretet biztosít a látogatónak, hogy elgondolkodjon, milyen emberek is voltak valójában ezek az uralkodók. Nagyon sok idézet szerepel a falakon, amelyeket úgy választottunk, hogy azok minél többet áruljanak el a főszereplőkről – mondja Tallai Gábor, a kiállítás másik kurátora.

A tárlat megálmodóinak célja az volt, hogy főszereplőit közelebb hozza az érdeklődőkhöz. Az embereket mindig az emberek érdeklik, ezért nem arra törekedtünk, hogy a nagy strukturális erőket, például a gazdasági változásokat mutassuk be. Ehelyett személyiségüket hoztuk el a látogatókhoz – mondja Gerő András.

A háború urai című tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság háromrészes kiállítássorozatának második eleme, amely a 2015-ben megnyílt az Új világ született – Európai testvérháború 1914–1918 című kiállítást követi. Főkurátora Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A sorozat harmadik része jövőre nyílik, és a háborúból született új világot mutatja be.

Az Új világ született és A háború urai című tárlatok közös jeggyel látogathatók a Várkert Bazár Déli Palotájában.